Gheraṇḍasaṃhitā

Részlet a Gheraṇḍasaṃhitā-ból

Fordította: Agni Setu


YogaVidya.com, PO Box 569, Woodstock NY 12498-0569 USA Szerzői jog © 2004

James Mallinson. Minden jog fenntartva

A YogaVidya.com és a Read the Originals YogaVidya.com LLC védjegyei papírra nyomtatva

Első kiadás

Gyártás az Amerikai Egyesült Államokban

A brit könyvtár nyilvánosságra hozatali katalógusai

Ennek a könyvnek a katalógus nyilvántartása elérhető a Brit Könyvtárban.

A Kongresszusi Könyvtár nyilvánosságra hozatali adatok

Gheranda Samhita. Angol és szanszkrit.

A Gheranda Szamita: kritikus kiadás és angol fordítás / James Mallinson. - 1. szerk.o. cm.

Woodstock, NY: YogaVidya.com, 2004. xvi, [128] p. ; cm. Tartalmazza a szanszkrit és az angol nyelvet. ISBN 0-9716466-2-7 (keménytáblás) ISBN 0-9716466-3-5 (papírkötésű)

A Gheranda Shamhita magyarra fordítása a kötet szanszkrit szövegéből származik/Agni Setu.- 2.szerk

1. Hatha yoga. 2. Kundalini. I. Cím. II. Mallinson, James, 1970-, tr. RA781.7.G43 2004 613.7'046-DC21 2004112200



Bevezető

A Gheraṇḍasaṃhitā (helytelenül: Gheranda Samhita) jelentése: "Gheraṇḍa gyűjteménye"; Ez a Haṭhayoga három fő szövegének egyike (a másik kettő a Haṭhayogapradīpikā és a Śivasaṃhitā), és a yoga egyik legenciklopédikusabb írása. A szöveg tizennégy kézirata ismert, amelyeket egy olyan régióban fedeztek fel, amely Bengáltól Rajasthanig terjed. Az első kritikus kiadást 1933-ban az Adyar Library adta ki, a második kritikus kiadást pedig Digambarji és Gharote 1978-ban. Néhány szanszkrit kézirata nem követi a nyelvtani pontosságot, csupán következetlen verseket tartalmaz, és csak pár kötet idézi a régebbi szanszkrit szövegeket. Ez egy oktatási kézikönyv, amely Gheraṇḍa és Chanda közötti párbeszéden alapul; a 351 shloka (vers) szöveg hét fejezetre van felosztva, és hét tagú yogát tanít, szemben a Patañjaliyogasūtra nyolc és a Gorakshasaṃhitā hat részével.

A Gheraṇḍasaṃhitā-t, traktátusa végett Ghatasthayoga-ként definiálják, amely szó szerint "kemény yoga-t" jelent, amelyben a test és az elme olyan edényként van ábrázolva, amelyek az Ént hordozzák és szolgálják (ātmā). A szöveg tisztelettel hívja fel a figyelmet Śivára és Viṣṇura az 5.77. és a 7.4. versben, ami azt sugallja, hogy a szerzőt Advaitavedānta ötletei inspiráltak, például: "Brahman vagyok; az én formám igazság, tiszta tudat és boldogság (satcitananda); örökké szabad vagyok. Korunk nagy Natha yogīja, James Mallinson ezzel kapcsolatban azt írta[1]:

"A Haṭhayoga korai szövegeiben nem voltak jelen a Vedānta nyomai; doktrínális felépítése tantrikus volt. Ahogy a Haṭhayoga képviselői és a Natha-k egyre népszerűbbé váltak, támogatták a Vedānta által képviselt vallási ortodoxiát, amely a 17. századig uralkodó ideológia volt, s így nagyobb figyelmet fordítottak annak eredményeire, feltételezve, hogy a Haṭhayoga, mint ahogyan egyéb heterodox mozgalmak, amelyek fenyegették a kor hegemóniáját (például ahiṃsā és vegetarianizmus elvét, stb.), annak megreformálását célozták meg. Ez a folyamat a 18. században fejeződött be számos új upanishad összeállításával és néhány régebbi kézirat átírásával; ezeket együttesen a Yoga Upaniṣadoknak nevezik. Az ismeretlen fordítók a Haṭhayoga-ban szentelt munkák verseit használták a szövegeik forrásaként... Ennek fényében amellett, hogy az 18. század elejétől megjelent kéziratokban szereplő hibák egy rögzített hagyományra utalnak, a hivatkozások hiánya miatt a 17. századi megjegyzésekben legtöbbször felhasznált kéziratok bengáli elhelyezkedése arra enged következtetni bennünket, hogy a Gheraṇḍasaṃhitā Bengalusban született 1700 körül."

A szöveg első angol nyelvű fordítását 1915-ben, Srisa Chandra Vasu készítette[2]:

"A könyv hét gyakorlaton keresztül tanítja a yogát (sādhana). Az első utasításokat a test megtisztítására alkalmazza. A második a tartásokat, a harmadik mudrā-kat, a negyedik pratyāhāra-t, az ötödik a prāṇāyāma-t, a hatodik a dhyāna-t és a hetedik a samādhi tárgyalja. A Haṭhayoga elmélete általánosságban az, hogy a koncentráció végső állapotából (samādhi) a fizikai test megtisztítása és bizonyos fizikai gyakorlatok miként vitelezhető ki: A fizikai burok (ghaṭa) és az elme közötti kapcsolat annyira teljes és finom, és kölcsönhatásuk annyira bámulatos és rejtélyes, hogy a Haṭhayoga bizonyos fizikai gyakorlatainak köszönhetően mentális változásokat idéznek elő. Az első kérdés, amelyet a kutató előítélet nélkül természetesen feltesz a könyv elolvasása után, a következő: vajon ezek mindegyike lehetséges? És ezek a gyakorlatok elősegítik-e a megvalósítást? A gyakorlatok lehetőségét illetően nincs kétség. Nem sértik az anatómiai vagy élettani funkciókat. A gyakorlatok, legalábbis néhányuk, keménynek és undorítónak tűnhetnek, de nem lehetetlenek ... Azoknak az embereknek, akiknek izmai megfeszültek és a csontok az életkorral megkeményedtek, több ilyen testhelyzet megszerzése stb. szinte lehetetlen; és jobb, ha nem bírálják el a kudarcokat vagy csalódásokat az öregségbe vetett kétséggel. De prāṇāyāma (légzésszabályozás), dhāraṇā (koncentráció) és dhyāna (elmélyülés) mindenki számára lehetséges ... E folyamatok hasznosságát illetően valódi praxisra lehet számítani.... "



Gheraṇḍasaṃhitā

घेरंडसंहिता

Prathamopadeśa

/Első Útmutatás/



  • atha ṣaṭkarma | Most a tisztításról

आदीश्वराय प्रणनामि तस्मै येनोपदिष्टा हठयोगविद्या। विराजते प्रोन्नतराजयोगम् आरोढुम् इच्छोर् अधिरोहिणीव

ādīśvarāya praṇanāmi tasmai yenopadiṣṭā haṭhayogavidyā | virājate pronnatarājayogam āroḍhum icchor adhirohiṇīva

प्रणनामि [praṇanāmi] Meghajlok आदि-Īश्वरय [ādi-Īśvaraya] az Első Isten (Śiva)* तस्मै [tasmai] előtt* येनः-उपदिष्टा [yenaḥ-upadiṣṭā] aki szóban adta át * हठ-योग-विद्या [haṭha-yoga-vidyā] a haṭhayoga tudományát* विराजते [virājate] amely azok (számára) ragyog* अधिरोहिणीव [adhirohiṇīva] akik ezen a létrán* इच्छः [icchaḥ] akarnak* प्रोन्नत [pronnata] felemelkedni* आरोढुम् [āroḍhum] a magasztos * राज-योगम् [rāja-yogam] királyi yogába*



1- एकदा चण्डकापालिर् गत्वा घेरण्डकुट्टिरम्। प्रणम्य विनयाद् भक्त्या घेरण्डं परिपृच्छ्हति॥ १॥ १॥

ekadā caṇḍakāpālir gatvā gheraṇḍakuṭṭiram | praṇamya vinayād bhaktyā gheraṇḍaṃ paripṛcchhati || 1 ||

एकदा [ekadā] Egy nap* चण्डकापालिः-गत्वा [caṇḍakāpāliḥ-gatvā] Caṇḍakāpāli ott volt* घेरण्डकुट्टिरम् [gheraṇḍakuṭṭiram] Gheraṇḍa kunyhójában* (majd) प्रणम्य [praṇamya] a köszöntés (után)* विनयात् [vinayāt] szerénységgel * भक्त्या [bhaktyā] és odaadással* परिपृच्छ्हति [paripṛcchhati] kérlelte* घेरण्डं [gheraṇḍaṃ] Gheraṇḍa-t*



2- चण्डकापालिर् उवाच घटस्थयोगं योगेश तत्त्वज्ञानस्य कारणम्। इदानीं श्रोतुम् इच्छामि योगेश्वर वद प्रभो॥ १॥ २॥

caṇḍakāpālir-uvāca ghaṭasthayogaṃ yogeśa tattvajñānasya kāraṇam | idānīṃ śrotum icchāmi yogeśvara vada prabho || 1 || 2 ||

चण्डकापालिः-उवाच [caṇḍakāpāliḥ-uvāca] Caṇḍakāpāli szólt* योगेश्वर [yogeśvara] Ó yoga istenség személyisége योगेश [yogeśa] ó yoga mester* इदानीं [idānīṃ] most* श्रोतुम्-इच्छामि [śrotum-icchāmi] megakarom tudni* घटस्थयोगं [ghaṭasthayogaṃ] a kemény yogát* कारणम् [kāraṇam] amely* तत्त्वज्ञानस्य [tattvajñānasya] a valóság megismeréséhez (vezet)* वद [vada] beszélj róla * प्रभो [prabho] ó Uram*



3- घेरण्ड उवाच साधु साधु महाबाहो यन् मां त्वं परिपृच्छसि। कथयामि हि ते तत्त्वं सावधानोऽवधारय॥ १॥ ३॥

gheraṇḍa uvāca / sādhu sādhu mahābāho yan āṃ tvaṃ paripṛcchasi | kathayāmi hi te tattvaṁ sāvadhāno'vadhāraya || 1 || 3 ||

घेरण्ड-उवाच [gheraṇḍa-uvāca] Gheraṇḍa válaszolt* साधु-साधु [sādhu-sādhu] Jól van, jól van* महाबाहः [mahābāhaḥ] nagy hős vagy* यन्-मां-परिपृच्छसि [yan-māṃ-paripṛcchasi] hogy kérdezel tőlem* त्वं [tvaṃ] neked* हि [hi] már* कथयामि [kathayāmi] elmondhatom* ते [te] te csak * अवधारय [avadhāraya] figyelmesen* सावधान [sāvadhāna] tanuld* तत्त्वं [tattvaṃ] (mi) a valódi tudás*



4- नास्ति मायासमः पाशो नास्ति योगात् परं बलम्। नास्ति ज्ञानात् परो बन्धुर् नाहंकारात् परो रिपुः॥ १॥ ४॥

nāsti māyāsamaḥ pāśo nāsti yogāt paraṃ balam। nāsti jñānāt paro bandhur nāhaṃkārāt paro ripuḥ || 1 || 4 ||

नास्ति [nāsti] Van* पाशः [pāśaḥ] kötelék* समः [samaḥ] ami a * माया [māyā] tudatlanságé* नास्ति [nāsti] van* बलम् [balam] erő* (ami)परं [paraṃ] a legfőbb* योगात् [yogāt] yogáé* (és) नास्ति [nāsti] van a* बन्धुः [bandhuḥ] barátod* परः [paraḥ] a legnagyobb* ज्ञानात् [jñānāt] tudás* न [na] és ez* परः [paraḥ] nagyobb* रिपुः [ripuḥ] az ellentétedtől* अहङ्कारात् [ahaṅkārāt] ami által hiszed, hogy cselekszel*



5- अभ्यासात्कादिवर्णाम् यथा शास्त्राणि बोधयेत्। तथा योगं समासाद्य तत्त्वज्ञानं च लभ्यते॥ १॥ ५॥

abhyāsāt kādivarṇām yathā śāstrāṇi bodhayet | tathā yogaṃ samāsādya tattvajñānaṃ ca labhyate || 1 || 5 ||

यथा [yathā] De amint * कादिवर्णाम् [kādivarṇām] a betűk sora* अभ्यासात् [abhyāsāt] a gyakorlás útján* लभ्यते [labhyate] ismeretet nyújt* बोधयेत् [bodhayet] a bölcsesség* शास्त्राणि [śāstrāṇi] a szövegek* तथा [tathā] által* समासाद्य [samāsādya] támogat* योगं [yogaṃ] a yogában szerzett* तत्त्वज्ञानम् [tattvajñānam] valódi tudás realizálásában*



6- सुकृतैर् दुष्कृतैः कार्यैर् जायते प्राणिनां घटः। घटाद् उत्पद्यते कर्म घटयन्त्रं यथा भ्रमेत्॥ १॥ ६॥

sukṛtair duṣkṛtaiḥ kāryair jāyate prāṇināṃ ghaṭaḥ | ghaṭād utpadyate karma ghaṭayantraṃ yathā bhramet || 1 || 6 ||

सुकृतैः [sukṛtaiḥ] A jó cselekedetek* दुष्कृतैः [duṣkṛtaiḥ] és rossz cselekedetek* जायते [jāyate] létrejöttéhez* घटाद् [ghaṭād] testre (van szüksége)* प्राणिनां [prāṇināṃ] minden élőlénynek* घटः [ghaṭaḥ] (melyben) a testek* उत्पद्यते [utpadyate] okot adnak* कर्म [karma] a tettek (véghezvitelére)* यथा [yathā] visszatérően* भ्रमेत् [bhramet] ismétlődve* कार्यैः-घटियन्त्रं [kāryaiḥ-ghaṭiyantraṃ] mintha malomkerék forogna*



7- ऊर्ध्वाधो भ्रमते यद्वद् घटयन्त्रं गवां वशात्। तद्वत् कर्मवशाज्जीवो भ्रमते जन्ममृत्युभिः॥ १॥ ७॥

ūrdhvādho bhramate yadvad ghaṭayantraṃ gavāṃ vaśāt | tadvat karmavaśājjīvo bhramate janmamṛtyunā || 1 || 7 ||

यद्वद् [yadvad] Ahogy* घटियन्त्रं [ghaṭiyantraṃ] a malomkerék* (lapátai) भ्रमते [bhramate] utaznak* ऊर्ध्वाधः [ūrdhvādhaḥ] fel és alá* वशात् [vaśāt] mozogván* गवां [gavāṃ] a tehén* तद्वत् [tadvat] ugyanúgy* (mint) जीवः [jīvaḥ] a limitál én* भ्रमते [bhramate] körbe jár* न्ममृत्युभिः [janma-mṛtyubhiḥ] a születés és halál ciklusában* कर्म [karma] a tettek*वशात् [vaśāt] miatt*



8- आमकुम्भ इवाम्भःस्थो जीर्यमाणः सदा घटः। योगानलेन संदह्य घटशुद्धिं समाचरेत्॥ १॥ ८॥

āmakumbha ivāmbhaḥstho jīryamāṇaḥ sadā ghaṭaḥ | yogānalena saṁdahya ghaṭaśuddhiṃ samācaret || 1 || 8 ||

घटः [ghaṭaḥ] A test* इव [iva] olyan* (akár) आमकुम्भ [āmakumbha] egy agyag váza* जीर्यमाणः [jīryamāṇaḥ] amely elgyengül* अम्भःस्थः [ambhaḥsthaḥ] a vízbe merítve* (ezért) समाचरेत्-घट-शुद्धिं [samācaret-ghaṭa-śuddhiṃ] tisztítsd és erősítsd* सदा [sadā] hogy* (mindig) संदह्य [saṃdahya] fenn tartsa* योगानलेन [yogānalena] a Yoga tűzét*



9- अथ सप्तसाधनम्। शोधनं दृढता चैव स्थैर्यं धैर्यं च लाघवम्। प्रत्यक्षं च निर्लिप्तं च घटस्य सप्तसाधनम्॥ १॥ ९॥

atha saptasādhanam। śodhanaṃ dṛḍhatā caiva sthairyaṃ dhairyaṃ ca lāghavam | pratyakṣaṃ ca nirliptaṃ ca ghaṭasya saptasādhanam || 1 || 9 ||

अथ-सप्त-साधनम् [atha-sapta-sādhanam] És most a hét gyakorlat* सप्तसाधनम् [saptasādhanam] a hét gyakorlat* (test és az elme) घटस्य [ghaṭasya] keménysége* शोधनं [śodhanaṃ] tisztítása* च [ca] és* दृढता [dṛḍhatā] megerősítése* चैव [caiva] továbbá* स्थैर्यं [sthairyaṃ] rögzítése* धैर्यं [dhairyaṃ] szilárdsága* च [ca] és* लाघवम् [lāghavam] könnyűsége* (aztán) प्रत्यक्षं [pratyakṣaṃ] az érzékszervi tapasztalás* च [ca] és* निर्लिप्तं [nirliptaṃ] mentesség (a szenvedéstől)*



10/11- अथ सप्तसाधनलक्षणम्। षट्कर्मणा शोधनं च आसनेन भवेद् दृढम्। मुद्रया स्थिरता चैव प्रत्याहारेण धैर्यता॥ १॥ १०॥

प्राणायामाल् लाघवं च ध्यानात् प्रत्यक्षम् आत्मनि। समाधिना निर्लिप्तं च मुक्तिर् एव न संशयः॥ १॥ ११॥

atha sapta sādhana lakṣaṇam। ṣaṭkarmaṇā śodhanaṃ ca āsanena bhaved dṛḍham | mudrayā sthiratā caiva pratyāhāreṇa dhairyatā || 1 || 10 ||

prāṇāyāmāt lāghavaṁ ca dhyānāt pratyakṣam ātmani | samādhinā nirliptaṁ ca muktir eva na saṁśayaḥ || 1 || 11 ||

अथसप्तसाधनलक्षणम् [atha-saptasādhana-lakṣaṇam] Most a hét gyakorlat magyarázata* शोधनं [śodhanaṃ] a tisztítás* भवेत् [bhavet] elsajátítását* षट्कर्मणां [ṣaṭkarmaṇāṃ] a hat cselekvéssel (érheted) el* च [ca] és* दृढम् [dṛḍham] az erősséget* आसनेन [āsanena] testtartással * च [ca] a* स्थिरता [sthiratā] szilárdságot* मुद्रया [mudrayā] kéztartással* धैर्यता [dhairyatā] a nyugalmat* प्रत्याहारेण pratyāhāreṇa] az érzékek visszavonásával * लाघवं [lāghavaṃ] a könnyedséget* प्राणायामात् [prāṇāyāmāt] a légzés mozgásának követésével* च [ca] és* एव [eva] a valódi* प्रत्यक्षम्-आत्मनि [pratyakṣam-ātmani] Én-re történő észlelést* ध्यानात् [dhyānāt] elmélyüléssel * (a) निर्लिप्तं [nirliptaṃ] mentességet* (pedig) समाधिना [samādhinā] transz állapottal* चैव [caiva] ami a legkiválóbb* मुक्तिः [muktiḥ] felszbadulás* न-संशयः [na-saṃśayaḥ] ez kétségtelen*



12- धौतिर् बस्तिस् तथा नेतिर् लौलिकी त्राटकं तथा। कपालभातिश्चैतानि षट्कर्माणि समाचरेत्॥ १॥ १२॥

dhautir bastis tathā netir laulikī trāṭakaṃ tathā | kapālabhātiś caitāni ṣaṭkarmāṇi samācaret || 1 || 12 ||

अथ-शोधनम् [atha-śodhanam] Most a tisztításról*। धौतिः [dhautiḥ] a garat, rekeszizom* बस्तिस् [bastis] a gyomor* तथा [tathā] az* नेतिः [netiḥ] orr és fül járatok* लौलिकी [laulikī] a hasi izmok* त्राटकं [trāṭakaṃ] szemek* तथा [tathā] és* कपालभातिः [kapālabhātiḥ] a koponya megvilágításának* समाचरेत् [samācaret] gyakorlatát* षट्कर्माणि [ṣaṭkarmāṇi] hat tisztító folyamatnak nevezik*



13- अथ धौतिः।अन्तर्धौतिर् दन्तधौतिर् हृद्धौतिर् मूलशोधनम्। धौत्यश् चतुर्विधा प्रोक्ता घटं कुर्वन्ति निर्मलम्॥ १॥ १३॥

atha dhautiḥ। antardhautir dantadhautir hṛddhautir mūlaśodhanam | dhautyaś caturvidhā proktā ghaṭaṁ kurvanti nirmalam || 1 || 13 ||

अथ-धौतिः [atha-dhautiḥ] Most a garatról*। अन्तर्धौतिः [antardhautiḥ] antardhauti, a garaton belül (haladva)* दन्तधौतिः [dantadhautiḥ] a fogakon át* हृद्धौतिः [hṛddhautiḥ] a tüdőn és a gyomron (keresztül)* मूलशोधनम् [mūlaśodhanam] a végbélen kifelé* चतुर्-विधां-धौतिं [catur-vidhāṃ-dhautiṃ] négy típusú tisztitás* कृत्वा [kṛtvā] szükséges* (amely) कुर्वन्तु -निर्मलम् [kurvantu-nirmalam] eltávolítja a szennyeződéseket* घटं [ghaṭaṃ] a testből*



14- वातसारं वारिसारं वह्निसारं बहिष्कृतम्। घटस्य निर्मलार्थाय ह्य् अन्तर्धौतिश् चतुर्विधा॥ १॥ १४॥

vātasāraṁ vārisāraṁ vahnisāraṁ bahiṣkṛtam | ghaṭasya nirmalārthāya hy antardhautiś caturvidhā || 1 || 14 ||

अथ-अन्तर्धौतिः [atha-antardhautiḥ] Most a garat belsejéről (limpeza interna)*। वातसारं [vātasāraṃ] a levegő által* वारिसारं [vārisāraṃ] a víz által* वह्निसारं [vahnisāraṃ] és a tűz által* बहिष्कृतम् [bahiṣkṛtam] a végbél kiürítését* चतुर्विधा [caturvidhā] négy típúsu* अन्तर्धौतिः [antardhautiḥ] belső tisztítással* निर्मलार्थाय [nirmalārthāya] különítjük el* घटस्य [ghaṭasya] a testből*



15- अथ वातसारः। काकचञ्चूवद् आस्येन पिबेद् वायुं शनैः शनैः। चालयेद् उदरं पश्चाद् वर्त्मना रेचयेच् छनैः॥ १॥ १५॥

kākacañcūvad āsyena pibed vāyuṁ śanaiḥ śanaiḥ | cālayed udaraṁ paścād vartmanā recayec chanaiḥ || 1 || 15 ||

अथ-वातसारः [atha-vātasāraḥ] Most a levegővel tisztítás*।पिबेत् [pibet] szívd be* वायुं [vāyuṃ] a levegőt* शनैःशनैः [śanaiḥśanaiḥ] nagyon lassan* आस्येन [āsyena] a szájon át* काकचञ्चूवद् [kākacañcūvad] varjú csőrt formálva az ajkaddal* चालयेत् [cālayet] és mozgasd (le)* उदरं [udaraṃ] a gyomorba* (és)रेचयेत् [recayet] préseld ki* शनैः [śanaiḥ] lassan* वर्त्माना [vartmānā] mozgatva * पश्चात् [paścāt] a végbélen távozva*



16- वातसारं परं गोप्यं देहनिर्मलकारकम्। सर्वरोगक्षयकरं देहानलविवर्धकम्॥ १॥ १६॥

vātasāraṁ paraṁ gopyaṁ dehanirmalakārakam | sarva roga kṣayakaraṁ dehānalavivardhakam || 1 || 16 ||

वातसारं [vātasāraṃ] A levegő tisztítás* परं [paraṃ] nagyon* गोप्यं [gopyaṃ] titkos* कारणम् [kāraṇam] erénye* (a) निर्मल [nirmala] szennyeződés mentes* देह [deha] test* (ami) क्षयकरं [kṣayakaraṃ] elpusztítja* सर्व [sarva] az összes* रोग [roga] betegséget* देह [deha] a testből* अनलविवर्धकम् [analavivartdhakam] és növeli a gyomor tüzet*



17- आकण्ठं पूरयेद्वारि वक्त्रेण च पिबेच्छनैः। चालयेदुदरेणैव चोदराद्रेचयेदधः ॥ १॥ १७॥

ākaṇṭhaṁ pūrayedvāri vaktreṇa ca pibecchanaiḥ | cālayedudareṇaiva codarādrecayedadhaḥ || 1 || 17 ||

अथ-वारिसारः [atha-vārisāraḥ] Most a vízzel tisztítás*। पूरयेत् [pūrayet] töltsd meg* वक्त्रेण [vaktreṇa] a szád* वारि [vāri] vízzel* आकण्टं [ākaṇṭaṃ] a garatig* च [ca] és* पिबेत् [pibet] idd meg* शनैः [śanaiḥ] lassan* / (aztán) चालयेत् [cālayet] mozgasd* उदरेण [udareṇa] a gyomorba körbe* च [ca] és* रेचयेत् [recayet] és ürítsd ki* एव [eva] vezetve* उदरात् [udarāt] a gyomorból* अधः [adhaḥ] a földre*



18- वारिसारं परं गोप्यं देहनिर्मलकारकम्। साधयेद् यः प्रयत्नेन देवदेहं प्रपद्यते॥ १॥ १८॥

vārisāraṁ paraṁ gopyaṁ deha nirmala kārakam | sādhayed yaḥ prayatnena devadehaṁ prapadyate || 1 || 18 ||

वारिसारं [vārisāraṃ] A vízzel tisztítás* परं [paraṃ] rendkívül* गोप्यं [gopyaṃ] titkos* कारकम् [kārakam] eredményeképp* निर्म्मल [nirmmala] a szennyeződés eltűnik* देह [deha] a testből* तत् [tat] aki* साधयेत् [sādhayet] ezt gyakorolja* प्रयत्नेन [prayatnena] gondosan* प्रपद्यते [prapadyate] megkapja* देवदेहं [devadehaṃ] az isteni testet*



19- वारिसारं परां धौतिं साधयेद् यः प्रयत्नतः। मलदेहं शोधयित्वा देवदेहं प्रपद्यते॥ १॥ १९॥

vārisāraṁ parāṁ dhautiṁ sādhayed yaḥ prayatnataḥ | maladehaṁ śodhayitvā devadehaṁ prapadyate || 1 || 19 ||

वारिसारं [vārisāraṃ] A vízzel tisztítás* परां [parāṃ] a legjobb* धौतिं [dhautiṃ] a garatnak* साधयेद्यः [sādhayedyaḥ] aki gyakorolja* प्रयत्नतः [prayatnataḥ] odafigyelésseé* शोधयित्वा [śodhayitvā] megtisztultá teszi azt* (és) मलदेहं [maladehaṃ] szennyezetlen test* प्रपद्यते [prapadyate] a jutalma * देवदेहं [devadehaṃ] amilyen az isteneké*



20- अथ अग्निसारः। नाभिग्रन्थिं मेरुपृष्ठे शतवारं च कारयेत्। उदरामयजं त्यक्त्वा जाठराग्निं विवर्धयेत्। वह्निसारम् इयं धौतिर् योगिनां योगसिद्धिदा॥ १॥ २०॥

atha agnisāraḥ। nābhi-granthiṁ merupṛṣṭhe śatavāraṁ ca kārayet | udarāmayajaṃ tyaktvā jāṭharāgniṃ vivardhayet | vahnisāram iyaṃ dhautir yogināṃ yoga-siddhidā || 1 || 20 ||

अथ-अग्निसारः [atha-agnisāraḥ ou vahnisāra] Most a tűzzel tisztítás (vahnisāra)* कारयेत् [kārayet] nyomj rá* ।नाभि-ग्रन्थिं [nābhi-granthiṁ] a köldök csomópontra* मेरुपृष्ठे [merupṛṣṭhe] a gerinchez közelítve* शतवारं [śatavāraṁ] százszor* इयं [iyaṃ] ez a* वह्निसारम् [vahnisāram] tűz nyila* धौतिः (ha sikerül, akkor) योग-सिद्धिदा [yoga-siddhidā] a yogában képessé válik* योगिनां [yogināṃ] az a yogī* (és) [tyaktvā] elkerülik* उदरामयजं [udarāmayajaṃ] a gyomor betegségek* च [ca] és* विवर्धयेत् [vivardhayet] megnövekszik* त्यक्त्वा जाठराग्निं [jāṭharāgniṃ] a gyomor tüze*


[1] Mallinson, James. 2007. Az Ādinātha Khecarīvidyā. A Kritikus kiadás és a Haṭhayoga korai szövegének magyarázott fordítása . London: Routledge.

[2] The Gheranda Samhita (tr.by Shri Chandra Vasu, Bombay, 1895), Translated into English by Rai Bahadur Srisa Chandra Vasu, Allahabad: The Sacred Books of the Hindus, 1915, Madras: Adyar Theosophical Publishing House, 1933, reprints. Delhi: Munshiram Manoharlal Publishers Pvt. Ltd. 1975, New Delhi: Oriental Books Reprint Corporation, 1980, New ed