Haṭhayogapradīpikā

/ Részlet a kötet fordításból/ 

- Az Erőpont Egyesítésének Megvilágítása -

YogaVidya.com, PO Box 569, Woodstock NY 12498-0569 USA

Szerzői jog © 2002 YogaVidya.com LLC. Minden jog fenntartva

A YogaVidya.com és az Read the Originals a YogaVidya.com LLC védjegyei


Első kiadás

Gyártás az Amerikai Egyesült Államokban papírra nyomtatva


A kiadó katalogizálásának a publikációban szereplő adatai: Svatmarama, Swami. A Hatha Yoga Pradipika / az eredeti szanszkritot [írta] Svatmarama; egy Angol fordítás [írta] Brian Dana Akers. Woodstock, NY: YogaVidya.com, 2002. xii., [116] o. ; 23 cm. Tartalmazza a szanszkrit és az angol nyelvet. ISBN 0-9716466-0-0 (keménytáblás)

A Hatha Yoga Pradipika magyarra fordítása a kötet szanszkrit szövegéből származik/Agnisetu.- 2.szerk

ISBN 0-9716466-1-9 (puha könyv) 1. Yoga, Hatha. 2. Kundalini. I. Cím. II. Akers, Brian Dana, 1958, tr. BL1238.56.H38 2002 294.5'436-DC21 2002100228




Bevezetés


Namaste!

Agnisetu vagyok, és ebben a tananyagban én foglak kalauzolni. Célom, hogy ebben a Haṭhayoga legfontosabb gyakorlati kézikönyvében foglaltakat helyesen el tudd sajátítani. Mivel a valódi yoga-t csak eredeti ősi forrásból kaphatod meg, ezért bízom benne, hogy a Haṭhayogapradīpikā magyar nyelvű fordításom hasznos lesz a számodra. 

A Haṭhayoga - helytelenül írva Hatha Jóga - egy egzakt tudomány, ami az igazi yogī-k körében már régóta ismert. Az ezoterikus Upaniṣad-okban ( a Vedānta-iskolában ), a Bhagavatpurāṇában ( ősi Kṛṣṇa történetek ), a Pātañjalayogasūtra-ban ( a yoga-val foglalkozó aforizmák ), olyan szentírások, melyek valóban régiek ( évezredekre nyúlnak vissza ), de a Haṭhayoga tanítása nem szisztematikusan található bennük. Más szavakkal, csak idézetek vannak e tudományról, de nincs erős struktúra, amely támogatja az adott tudás szerves részét. A Haṭhayoga szisztematizálása a 6. században született, elsősorban Gorakṣanātha és Matsyendranātha munkáinak révén. Ez úgy történt, hogy kihúzták a Haṭhayoga tudományát a Śaivizmus tantricizmusából, amely később a buddhizmus segítségével terjedt és fejlődött ki. A 6. században a buddhizmus Indiában lecsökkent, majd ezek a bölcsek ( Matsyendra és Gorakṣa ) elválasztották a Haṭhayoga tudományát a tantrikus rituáléktól. Bár a Haṭhayoga eredetiben a nonduális tantrák részeként bonyolultabbak volt, annak ellenére, hogy elveszett, de a fennmaradt mű ( Haṭhayogapradīpikā ) így is egy jó leírást nyújt, ami abban az időben történt. Természetesen az "ez utóbbi", midőn levált a tantricizmustól, nem volt Haṭhayoga, abban az értelemben, ahogy akkor, de valami oknál fogva meglehetősen mégis alapvető. Bár elsősorban Goraksa és Matsyendra munkája képezte a tanítás alapvető összetételét, más bölcsek is hozzá járultak. Kérlek, ne gondold, hogy mind a két fent említett yogī munkája a 6. században készült. Nem, a fejlődés hosszú volt, egészen ezer évig tartott ( a 6.-15. Században kb. )

Ebben a fejlesztés millenniumában négy kulcsfontosságú szentírás íródott a Haṭhayoga-ra:

(1) Haṭhayogapradīpikā (Svātmārāma);

(2) Gheraṇḍasaṁhitā (Gheraṇḍa);

(3) Haṭharatnāvalī (a Śrīnivāsabhatta Mahāyogīndra, milyen nevet) és

(4) Gorakṣasaṁhitā (Gorakṣa).

Eme kötet nagy bölcsességét, a Yogī Svātmārāma mutatotta be. Amikor tanulmányozod a Haṭhayogapradīpikā-ban található aforizmákat ( csaknem 400-at ), jegyezd meg kérlek a következőket:

"Sok helyen, ahol általában a Haṭhayoga órákat tartanak, nem azt tanítják, ami a szentírásban van".

Az ok egyszerű:

Haṭhayogapradīpikā a középkorban íródott. Azóta sok évszázad telt el, és más mesterek új kommentárokat hoztak létre és megmásították ( lebutították ) az eredetieket. Megjegyzem azonban, hogy a Haṭhayoga úgynevezett mesterei jelenleg nem túl sok értelmet adnak hozzá, még a sanskritnál sem. Jelenleg egy veszélyes hajlam bontakozott ki, mely által a Haṭhayoga tudományát pusztán gimnasztikának tartják és úgy is tanítják. Ez egy óriási hiba! A Haṭhayoga egy teljes rendszer, amely felkészíti a pszichofizikai struktúrát a Rājayoga ( Királyi Jóga ) tapasztalataira, amelyben a Kuṇḍalinī ( a belső Śakti vagy Erő ) a magasabb Cakra- és a felvilágosodáshoz közel van.

Figyelmeztetés:

A szentírásban tanított módszereket és technikákat szakképzett tanár ( vagy avatott guru ) megfelelő irányítása alatt kell gyakorolni. Az önmagunk gyakorlása általában VESZÉLYES. Amennyiben ezt megfogadod bölcsen jársz el. Természetesen ez a kötet nem helyettesíti a mestert és nem vállal felelősséget abban az esetben, ha úgy döntesz, hogy figyelmen kívül hagyod a jelen figyelmeztetést.

Fontos:

Mindazt, amit zárójelbe tettem, és a fordításban dőlt betűkkel hozzáírtam, azt azért tettem, hogy egy adott mondat érzését kiegészítsem. A kettős kötőjel (- ... -) között minden olyan további információ tisztázásra kerül, amit én is hozzátettem.

Olvasd el ezt a szentírást, és emlékezz vissza arra a helyre és időre, amelyben írták, ahogy akkor volt India a középkorban. Ha elfelejted ezt, nem fogod megérteni Svātmārāma ( a szerző ) által ajánlott tanácsokat, gyakorlatokat és hasonlókat.



A Haṭha szó jelentése

Néhány szöveg megfelelő értelmezését adja a tantrikus Haṭhayoga-ban szereplő "haṭha" szónak: a "ha" a prāṇa-áramlatnak felel meg, a "ṭha" az apāna-áramlatnak, és a szó a maga teljességében (ha+ṭha) "e yoga titkát", a két áramlat egyesítését mutatja (iḍa-piṅgala). Mindenesetre egy mulabandhának nevezett titkos yoga-eljárást is tekintetbe kell vennünk, amely a két áram természetes irányának megfordítását eredményezi, vagyis a prāṇa lefelé folyik, az apāna viszont felfelé.

Ahhoz, pontosabban megértsd miről is van szó, nyúljunk a sanskrit-hoz egy picit.

A Haṭha szónak három síkú értelmezése van. Az első az exoterikus, amikor a 'ha' alatt Napot értünk, és a 'ṭha' alatt pedig Holdat. Természetesen nincs benned semmilyen égitest, és a Haṭhayoga nem foglalkozik az asztrológiával.

A második, a már korábban említett ezoterikus jelentése, a prāṇa és az apāna áramlásának egyesítése. Viszont ez csupán egy gyakorlati módszerére utal és még nem fejti ki a lényeget.

Ezért lássuk a harmadikat:

A sanskrit nyelv egyik érdekessége, hogy a mássalhangzók mind szótagok, vagyis magukkal hordják az 'a' magánhangzót. 'a' nélkül nem lehet kiejteni őket, mert az 'a' a legfontosabb betű. A legtöbb magánhangzó ( Anusvāra 'ṁ' és Visarga 'ḥ' kivételével ) önmagában kiejthető, bármiféle mássalhangzó vagy másik magánhangzó nélkül, de a mássalhangzóknál ez nem lehetséges. Egy teljes filozófiai mélység van tehát elrejtve ezekben az egyszerű karakterekben. És itt jön a lényeg. A magánhangzók és kiejtett hangjaik, mindig a legmagasabb értelmezéssel, vagyis a függetlenséggel párosulnak, míg a mássalhangzók ( főleg az első és második csoport ), a Teremtés szintjeivel kapcsolatosak. Ez a témakör természetesen ennél sokkal mélyebb, nem kétséges. Ez csupán egy rávilágítás a sanskrit nyelv sajátosságára: Ez egy olyan nyelv, ami úgy lett kidolgozva, hogy a benne lévő mély tudománnyal teljes összhangban van. Ez egy csodálatos dolog, a nyelv tekintetében. Végül, az 'ṁ' magánhangzó ( Anusvāra ), amint azt a neve is mutatja, mindig egy magánhangzó után következik, ami hátteret ad neki ( a formális ABC-ben ez az 'a' betű ). A 'ḥ' magánhangzó ( Visarga ) szintén egy magánhangzó támogatására szorul, amit szintén az 'a' betű jelöl.

Tehát, végeredményben nazális hangokról van szó. A 'ha' gyökérszócska a mássalhangzók közül a zöngéshangzó, a 'ṭha' pedig a mássalhangzók csoportjának kakuminális hangja, amely szintén zöngés.

Mit jelent ez?

Csupán annyit, hogy a Haṭha-ban ( és sok másban is ) nem égitestekről van szó, hanem nazális hangokról, melyek a gyakorlatok során nyernek mély értelmet. Azaz: 'ha' ( Visarga+Anusvāra ), 'ṭha' ( mely szintén Visarga+Anusvāra ), illetve a kettő között ( 'ha-ha' ) levő 'ṭ' elhallássa, ami az egész yoga kulcsa. Vagyis Erő ( 'ha' Visarga ) és Pont ( 'ṭha' Anusvāra ) között valósul meg. Amikor e kettő találkozási pontja egybeesik, felfénylik a Liṅga ( jel ), és az iḍa-piṅgala ( jobb -bal csatorna ) megnyílik, melyen a Kuṇḍalinī-tudatosság operatív volta megvalósul.



Első Szekció : Āsana


Ez a Haṭhayogapradīpikā első része. A foglalkozás tárgya "Āsana" vagy "testtartás". Olvasd el figyelmesen az alábbi aforizmákat ás kövesd a szöveg és a guru utasításait.


अथ हठयोगप्रदीपिका।

श्रीआदिनाथाय नमोऽस्तु तस्मै येनोपदिष्टा हठयोगविद्या।

विभ्राजते प्रोन्नतराजयोगमारोढुमिच्छोरधिरोहिणीव॥१॥

Atha haṭhayogapradīpikā|

Śrīādināthāya namo'stu tasmai yenopadiṣṭā haṭhayogavidyā|

Vibhrājate pronnatarājayogamāroḍhumicchoradhirohiṇīva||1||


"És most (atha), (kezdődjék) a Haṭhayoga (szentírás) megvilágítása (pradīpikā) :

Legyen (astu) üdvözölve (namas) a (tasmai) tiszteletre méltó (śrī) ősi (ādi) Úr (nāthāya), aki (yena) tanította (upadiṣṭā) a Haṭhayoga tudományát (haṭhayoga-vidyā), amely a lépcsőzetes (adhirohiṇī) felépítésével (iv.) ragyog (vibhrājate) az emberben, annak (icchohá) aki felemelkedni (āroḍhum) kíván a feljebbvaló (pronnata) Rājayoga-ba - lit. ("Királyi jóga") - (rājayogam)" ||1||



प्रणम्य श्रीगुरुं नाथं स्वात्मारामेण योगिना।

केवलं राजयोगाय हठविद्योपदिश्यते॥२॥

Praṇamya śrīguruṁ nāthaṁ svātmārāmeṇa yoginā|

Kevalaṁ rājayogāya haṭhavidyopadiśyate||2||


"Miután (először) meghajoltál (praṇamya) a tiszteletre méltó (śrī) Guru (gurum) előtt, (aki) az Úr (Nātham), a Haṭhayoga (haṭha) tudományát (vidyā) (e szövegben ) tanítani kezdi (upadiśyate) a Yogī (yoginā) Svātmārāma (svātmārāmeṇa) csak (kevalam) a Rājayoga (rājayogāya) kedvéért" || 2 ||



भ्रान्त्या बहुमतध्वान्ते राजयोगमजानताम्।

हठप्रदीपिकां धत्ते स्वात्मारामः कृपाकरः॥३॥

Bhrāntyā bahumatadhvānte rājayogamajānatām|

Haṭhapradīpikāṁ dhatte svātmārāmaḥ kṛpākaraḥ ||3||

"A (tan) szétszóródása (ākaraḥ) miatt (dhatte) (világszerte) téves gondolat vagy zavartság (bhrāntyā) terjedt el, (ezért) Svātmārāma (svātmārāmaḥ) együttérzésből (kṛpā) (megírta) a Haṭhayogapradīpikā-t (haṭhapradīpikām) azoknak, akik nem ismerik (ajānatām) a Rājayoga (rājayogam) (keletkezését), így sok (bahu) ötletet (mata) adván a sötétségben (dhvānte) tévelygőknek" || 3 ||



हठविद्या हि मत्स्येन्द्रगोरक्षाद्या विजानते।

स्वात्मारामोऽथवा योगी जानीते तत्प्रसादतः॥४॥

Haṭhavidyā hi matsyendragorakṣādyā vijānate|

Svātmārāmo'thavā yogī jānīte tatprasādataḥ||4||


"Matsyendranātha (matsyendra), Gorakṣanātha (gorakṣa), stb. (Ādyāḥ) kétségtelenül (hi) tudják (vijānate) a Haṭhayoga (haṭha) tudományát (vidyā) és (athavā) a (tad) felajánlásuk (prasadada) mellett, Yogī (yogī) Svātmārāma (svātmārāmaḥ) (is) tudja (it) (jānīte)" || 4 ||



श्रीआदिनाथमत्स्येन्द्रशाबरानन्दभैरवाः।

चौरङ्गीमीनगोरक्षविरूपाक्षबिलेशयाः॥५॥

मन्थानो भैरवो योगी सिद्धिर्बुद्धश्च कन्थडिः।

कोरण्टकः सुरानन्दः सिद्धपादश्च चर्पटिः॥६॥

कानेरी पूज्यपादश्च नित्यनाथो निरञ्जनः।

कपाली बिन्दुनाथश्च काकचण्डीश्वराह्वयः॥७॥

अल्लामः प्रभुदेवश्च घोडा चोली च टिण्टिणिः।

भानुकी नारदेवश्च खण्डः कापालिकस्तथा॥८॥

इत्यदयो महासिद्धा हठयोगप्रभावतः।

खण्डयित्वा कालदण्डं ब्रह्माण्डे विचरन्ति ते॥९॥

Śrīādināthamatsyendraśābarānandabhairavāḥ|

Cauraṅgīmīnagorakṣavirūpākṣabileśayāḥ||5||

Manthāno bhairavo yogī siddhirbuddhaśca kanthaḍiḥ|

Koraṇṭakaḥ surānandaḥ siddhapādaśca carpaṭiḥ||6||

Kānerī pūjyapādaśca nityanātho nirañjanaḥ|

Kapālī bindunāthaśca kākacaṇḍīśvarāhvayaḥ||7||

Allāmaḥ prabhudevaśca ghoḍā colī ca ṭiṇṭiṇiḥ|

Bhānukī nāradevaśca khaṇḍaḥ kāpālikastathā||8||

Ityadayo mahāsiddhā haṭhayogaprabhāvataḥ|

Khaṇḍayitvā kāladaṇḍaṁ brahmāṇḍe vicaranti te||9||


"Śrīādinātha - Tiszteletreméltó Első Úr -- (śrī-ādinātha), Matsyendra (matsyendra), Āābara (śābara), Ānandabhairava (ānandabhairavāḥ), Cauraṅgī (cauraṅgī), Mīna (mīna), Gorakṣa (gorakṣa), Virūpākṣa (virūpākṣa), Bileśaya (Siddhiḥ), Buddha (Buddha) és (ca) Kanthaḍi (kanthaḍiḥ); Koraṇṭaka (koraṇṭakaḥ), Surānanda (surānandaḥ), Siddhapāda (siddhapādaḥ) és (ca) Carpaṭi (carpaṭiḥ); Kānerī (kānerī), Pūjyapāda (pūjyapādaḥ) és (ca) Nityanātha (nityanāthaḥ); Nirañjana (nirañjanaḥ), Kapālī (capālī), Bindunātha (bindunāthaḥ) és (ca) az ismert (Yogī) āhvayaḥ Kākacaṇḍīśvara (kākacaṇḍīsvara); Allāma (allāmaḥ), Prabhudeva (prabhudevaḥ) és (ca) Ghoḍā Colī (ghoḍā colī), és Ṭиṇṭiṇi (ṭiṇṭiṇiḥ) is (ca); Bhānukī (bhānukī), Nāradeva (nāradevaḥ) és (ca) Khaṇḍa (khaṇḍaḥ), illetve (tathā) Kāpālika (kāpālikaḥ), stb. Valamint a Nagy (mahā) Siddha'-k --Tökéletesített lények-- (siddhāḥ) miután, összetörték (khaṇḍayitvā) az elmúlást (daṇḍam) az Időn (kāla) keresztül (prabhāvataḥ) --elpusztítottak minden olyan dolgot-- mely a Haṭhayoga (haṭhayoga) elkószálását (vicaranti te) jelentette az Univerzumban (brahmāṇḍe)"|| 5-9 ||



अशेषतापतप्तानां समाश्रयमठो हठः।

अशेषयोगयुक्तानामाधारकमठो हठः॥१०॥

Aśeṣatāpataptānāṁ samāśrayamaṭho haṭhaḥ|

Aśeṣayogayuktānāmādhārakamaṭho haṭhaḥ||10||


"Azok számára, akik Tápa (tapa) által teljesen (aśeṣa) visszafogottak (taptānām), a Haṭhayoga (haṭhaḥ) menhely (samāśraya) a menedék kérőnek (maṭhaḥ); és azok számára, akik teljesen (aśeṣa) elkötelezettek (yuktānām) a Yoga-ban (yoga), a Haṭhayoga (haṭhaḥ) egy teknős (kamaṭhaḥ), amely támaszt nyújt (ādhāra)" || 10 ||



हठविद्या परं गोप्या योगिना सिद्धिमिच्छता।

भवेद्वीर्यवती गुप्ता निर्वीर्य तु प्रकाशिता॥११॥

Haṭhavidyā paraṁ gopyā yoginā siddhimicchatā|

Bhavedvīryavatī guptā nirvīryā tu prakāśitā||11||


"A yogī (yoginā), aki (eléri) (icchatā) képességeit (siddhim) (meg kell tartania) a Haṭhayoga (haṭha) tudományának (vidyā) teljes (param) titkát (gopyā). (Amikor) rejtett (guptā), úgy (bhavet) erőteljes (vīryavatī) lesz. Azonban (tu), (amikor) nyilvánossá (prakāsitā) (teszik), erejét veszti (nirvīryā)" || 11 ||



Atha haṭhayogānuśāsanam

"Íme, most kezdem(atha)bemutatni(anuśāsanam)a haṭha

yoga-t(haṭhayogā)"


सुराज्ये धार्मिके देशे सुभिक्षे निरूपद्रवे।

धनुः प्रमाणपर्यन्तं शिलाग्निजलवर्जिते।

एकान्ते मठिकामध्ये स्थातव्यं हठयोगिना॥१२॥

Surājye dhārmike deśe subhikṣe nirūpadrave|

Dhanuḥ pramāṇaparyantaṁ śilāgnijalavarjite|

Ekānte maṭhikāmadhye sthātavyaṁ haṭhayoginā||12||


"A haṭhayogī (haṭhayoginā) maradjon (sthātavyam) (madhye) egy remete (maṭhikā), egy magányos, távoli és titkos helyen (ekānte). (melynek) egy íj (dhanus) hosszúságúnak kell lennie (pramāṇa-paryantam) - kb. 5 méter -, (és ott helyezkedjen el) egy olyan területen, ahol nincs (varjite) (veszély) mentes a szikláktól (śilā), a tűztől (agni) (vagy) a víztől (jala); egy (ilyen) erényes (dhārmike) (és) jó territóriumban (surājye); térségben (deśe), amely mentes minden nehézségtől és veszélytől (nirūpadrave) (az adakozóktól), rengeteg adományt lehet kapni (subhikṣe)"|| 12 ||



अल्पाद्वारमरन्ध्रगर्तविवरं नात्युच्चनीचायतं सम्यग्गोमयसान्द्रलिप्तममलं निःशेषजन्तूज्झितम्।

बाह्ये मण्डपवेदिकूपरुचिरं प्राकारसंवेष्टितं प्रोक्तं योगमठस्य लक्षणमिदं सिद्धैर्हठाभ्यासिभिः॥१३॥

Alpādvāramarandhragartavivaraṁ nātyuccanīcāyataṁ samyaggomayasāndraliptamamalaṁ niḥśeṣajantūjjhitam|

Bāhye maṇḍapavedikūparuciraṁ prākārasaṁveṣṭitaṁ proktaṁ yogamaṭhasya lakṣaṇamidaṁ siddhairhaṭhābhyāsibhiḥ||13||


"Egy kis (alpa) ajtóval (ādvāram), nyílások nélkül - ablakok - (arandhra), lyukaktól (garta) (vagy) törésektől (vivaram) mentes (ātatam), és (na) nem (ati) túl magas (ucca) (vagy) alacsony (nīca), makulátlanul (amalam) tiszta belül; (a falakat ) teljes (samyak) réteg (liptam) takarja, fedett (sāndra) (és) teljesen (niḥśeṣa) szabad (ujjhitam) az állatoktól és rovaroktól (jantu) . Külön (bāhye) friss (ruciram) forrás (kūpa) látja el; nádtetős (maṇḍapa), (és) körülveszi (saṁveṣṭitam) egy fal (prākāra) . Ez a (idam) pontos leírása (lakásâmam) a yoga (gyakorlatra) szánt erős (maṭhasya) és tökéletesített (siddhaiḥ) Haṭhayoga (haṭha) elsajátítására (abhyāsibhiḥ) alkalmas (proktam) helységnek." ||13||



एवंविधे मठे स्थित्वा सर्वचिन्ताविवर्जितः।

गुरूपदिष्टमार्गेण योगमेव समभ्यसेत्॥१४॥

Evaṁvidhe maṭhe sthitvā sarvacintāvivarjitaḥ|

Gurūpadiṣṭamārgeṇa yogameva samabhyaset||14||


"Ezáltal (evaṁvidhe) --a yogī--, az összes (sarva) gondolattól (cintā) (mely a külvilág mezeje ) tartózkodva (sthitvā) és mentesen (vivarjitaḥ); remetelakjában (maṭhe) a yoga-t (yogam) minden bizonnyal gyakorlati (eva samabhyaset) praxisként használja (mārgeṇa) a guru (guru) által tanítottak (upadiṣṭa) alapján." || 14 ||



अत्याहारः प्रयासश्च प्रजल्पो नियमग्रहः।

जनसङ्गश्च लौल्यं च षड्भिर्योगो विनश्यति॥१५॥

Atyāhāraḥ prayāsaśca prajalpo niyamagrahaḥ|

Janasaṅgaśca laulyaṁ ca ṣaḍbhiryogo vinaśyati||15||


"A megerőltetett (atyāhāraḥ), kierőszakolt túlhajtás (prayāsaḥ) (a yoga-ban), felesleges beszéd (prajalpaḥ), a követendő előírásokhoz (niyama) való tapadás (grahaḥ), és (ca) a közösségi (saṅgaḥ) emberek zaja (jana) mentális nyughatatlanságot (laulyam) eredményez; ezen akadályok elhárításával (ṣaḍbhiḥ) a Yoga (yoga) eltűnése és (pusztulása) elkerülhető (vinaśyati)." ||15||



उत्साहात्साहसाद्धैर्यात्तत्त्वज्ञानाच्च निश्चयात्।

जनसङ्गपरित्यागात्षड्भिर्योगः प्रसिद्ध्यति॥१६॥

Utsāhātsāhasāddhairyāttattvajñānācca niścayāt|

Janasaṅgaparityāgātṣaḍbhiryogaḥ prasiddhyati||16||


"A Yoga (yogaḥ) tökéletes megvalósítása (prasiddhyati) hat dolog által (ṣaḍbhiḥ) érhető el: lelkesedés útján --az akaraterő súlyával-- (utsāhāt), vakmerőség v. bátorság (sāhasāt), kitartás (dhairyāt), (megkülönböztetett) tudás (jñānāt), Létkategóriák (tattva) (princípiumok) ismerete és (ca) a bennük lévő hit, meggyőződés (niścayāt); (valamint) a közönséges (parityāgāt) emberek társaságának (saṅga) elhagyásával (jana)." ||16||



Két további aforizma folytatódik a Yama és Niyama-val a Haṭhayoga-ban, a jelen sūtra-hoz. Ezeket két egymást kiegészítő sūtra-nak kell tekinteni, és nem két függetlennek:


अथ यमनियमाः।

अहिंसा सत्यमस्तेयं ब्रह्मचर्यं क्षमा धृतिः।

दयार्जवं मिताहारः शौचं चैव यमा दशा॥

तपः सन्तोष आस्तिक्यं दानमीश्वरपूजनम्।

सिद्धान्तवाक्यश्रवणं ह्रीमती च जपो हुतम्।

नियमा दश सम्प्रोक्ता योगशास्त्रविशारदैः॥

Atha yamaniyamāḥ|

Ahiṁsā satyamasteyaṁ brahmacaryaṁ kṣamā dhṛtiḥ|

Dayārjavaṁ mitāhāraḥ śaucaṁ caiva yamā daśa||

Tapaḥ santoṣa āstikyaṁ dānamīśvarapūjanam|

Siddhāntavākyaśravaṇaṁ hrīmatī ca japo hutam|

Niyamā daśa samproktā yogaśāstraviśāradaiḥ||


"És most (atha), a viselkedés szabályai (yama) és az előírások (niyamāḥ): A tíz (daśa) szabály (yamāḥ) (íme): "nem-ártás (ahiṁsā), igazság (satyam), nem-lopás (asteyam), mérsékletesség --t.i. az Abszolútban tartózkodó-- (brahmacarya), megbocsátás (kṣamā), tolerancia (dhṛtiḥ), együttérzés (dayā), alázat (ārjavam), mértékletesség (mitāhāraḥ) és (ca eva) tisztaság (śaucam)".


"A tíz (daśa) előírás (niyamāḥ), mellyel megalapozottan (samproktāḥ) foglalkoznak (viśāradaiḥ) a kinyilatkoztatások (śāstra) (ami) a Yoga (yoga) (szellemisége): "bűnbánat --i.e. mértékletesség-- (tapas), kielégülés (santoṣaḥ), Istenbe vetett hit (āstikyam), adomány (dānam), szertartás (pūjanam) az Úrnak (īśvara), figyelés v. szemlélés (śravaṇam), teljes figyelem (vākya) a szentírásokra (siddhānta) (ősi forrásanyag), szerénység (hrī), kifinomult intellektus (matī), recitálás (japa) és (ca) önfeláldozás (hutam)".



अथ आसनम्।

हठस्य प्रथमाङ्गत्वादासनं पूर्वमुच्यते।

कुर्यात्तदासनं स्थैर्यमारोग्यं चाङ्गलाघवम्॥१७॥

Atha āsanam|

Haṭhasya prathamāṅgatvādāsanaṁ pūrvamucyate|

Kuryāttadāsanaṁ sthairyamārogyaṁ cāṅgalāghavam||17||


"És most, a tartások (āsanam) leírását (ucyate) helyezem előtérbe (pūrvam), mert ez az első (prathama), amivel kezdjük (--kezdő számára a Rājayoga első végtagja, lásd az 1 aforizmát ebben a szakaszban--) (aṅgatvāt). Ezért (tad), amelyik Āsana (āsana) szilárd és határozott (sthairyam), úgy egészséges (ārogyam) és (ca) fizikai (aṅga) könnyedséggel (lāghavam) teljesedik be (kuryāt)." ||17||



वसिष्ठाद्यैश्च मुनिभिर्मत्स्येन्द्राद्यैश्च योगिभिः।

अङ्गीकृतान्यासनानि कथ्यन्ते कानिचिन्मया॥१८॥

Vasiṣṭhādyaiśca munibhirmatsyendrādyaiśca yogibhiḥ|

Aṅgīkṛtānyāsanāni kathyante kānicinmayā||18||


"Leírásom mellett (kathyante... mayā) néhány (kānicid) olyan bölcs (munibhiḥ) is állást (āsanāni) foglalt (aṅgīkṛtāni), mint az első (ādyaiḥ) Yogī-k (yogibhiḥ), Vasiṣṭha (vasiṣṭha), stb. és (ca) (az éles elméjű) Matsyendra (matsyendra)." ||18||



जानूर्वोरन्तरे सम्यक्कृत्वा पादतले उभे।

ऋजुकायः समासीनः स्वस्तिकं तत्प्रचक्षते॥१९॥

Jānūrvorantare samyakkṛtvā pādatale ubhe|

Ṛjukāyaḥ samāsīnaḥ svastikaṁ tatpracakṣate||19||


"Ülj (samāsīnaḥ) egyenes (ṛju) testtel (kāyaḥ), miután helyesen (samyak kṛtvā) helyezted a lábakat (pāda) a combok belső (antare) falán (ūrvoḥ), úgy a térdek (jānu) (lesímulnak). (A nagy Yogī-k) úgy hívják (pracakṣate) Kedvező vagy Jó Szerencse (svastikam)." ||19||



सव्ये दक्षिणगुल्फं तु पृष्ठपार्श्वे नियोजयेत्।

दक्षिणेऽपि तथा सव्यं गोमुखं गोमुखाकृतिः॥२०॥

Savye dakṣiṇagulphaṁ tu pṛṣṭhapārśve niyojayet|

Dakṣiṇe'pi tathā savyaṁ gomukhaṁ gomukhākṛtiḥ||20||


"A jobb (dakṣiṇa) bokát (gulpham) helyezd (tu... niyojayet) a bal (savye) fenék (pṛṣṭha) oldalára (pārśve); és hasonlóképpen (api tathā) a bal bokát (savyam) (húzd) a jobb fenék (dakṣiṇe) mellé. (Ez a) Gomukhāsana (gomukham) néven ismert (ākṛtiḥ), mely a tehén szájához (go-mukha) hasonlatos." ||20||



एकं पादं तथैकस्मिन्वन्यसेदूरुणि स्थिरम्।

इतरस्मिंस्तथा चोरुं वीरासनमितीरितम्॥२१॥

Ekaṁ pādaṁ tathaikasminvanyasedūruṇi sthiram|

Itarasmiṁstathā coruṁ vīrāsanamitīritam||21||


"Aztán (tathā), egyik (ekam) lábat (pādam) szilárdan kell (vinyaset) elhelyezni (sthiram) a másik comb (ūruṇi) mellett (ekasmin); és (ca) aztán (tathā), a másikat (comb) hajlítva (ūrum) (kell helyezni) a lábszárhoz (itarasmin). Azt mondják (īritam) (ez a testtartás) a Vīrāsana (vīrāsanam iti) --i.e. "a hős (vīra) tartása (āsanam)"--||21||



गुदं निरुध्य गुल्फाभ्यां व्युत्क्रमेण समाहितः।

कूर्मासनं भवेदेतदिति योगविदो विदुः॥२२॥

Gudaṁ nirudhya gulphābhyāṁ vyutkrameṇa samāhitaḥ|

Kūrmāsanaṁ bhavedetaditi yogavido viduḥ||22||


"Nyomd meg (nirudhya) az ánusz nyílást (gudam) mindkét bokával (gulphābhyām), a lábfejeket kifelé néző irányba (vyutkrameṇa), míg koncentráltan (samāhitaḥ) (meg nem szilárdul). Az ismertebb (vidaḥ) yoga (yoga) (gyakorlók) azt mondják (iti... viduḥ) ez (etad) (a tartás) úgynevezett (bhavet) Kūrmāsana (kūrmāsanam) --i.e. "a teknős (kūrma) tartás (āsanam)"--||22||



पद्मासनं तु संस्थाप्य जानूर्वोरन्तरे करौ।

निवेश्य भूमौ संस्थाप्य व्योमस्थं कुक्कुटासनं॥२३॥

Padmāsanaṁ tu saṁsthāpya jānūrvorantare karau|

Niveśya bhūmau saṁsthāpya vyomasthaṁ kukkuṭāsanam||23||


"Vedd fel (tu saṁsthāpya) a lótusz (padma) tartást (āsanam), és helyezd (niveśya) mindkét karod (karau) a lábszárak (jānu) (és) combok (ūrvoḥ) közé (antare); (és) míg erősen szorítod (a karokat) a földhöz (bhūmau), (emeld fel a tested) és maradj (stham) a levegőben (vyoma). (Ez az úgynevezett) Kukkuṭāsana (kukkuṭāsanam) --i.e. "a kakas (kukkuṭa) tartás (āsanam)"--||23||


Vége a Részletnek...