Hindu Szertartások

Előszó


Írta: Agnisetu

Copyright © 2021 Minden jog fenntartva! A mű szerzője fenntart magának minden jogot ami mind a mű készítőjét törvényileg megilleti (sokszorosítás, forgalmazás, nyilvános helyen bemutatás stb.)


Ez a kötet abból az okból kifolyólag jött létre, hogy bemutassam a Hinduizmus irányzataiban - a vaisnava, śaiva, śākta, smarta - lévő különböző szertartásokat ( pūjā : abhisekham, homa, agnihotra, stb..), így mi, nyugatiak is megismerkedhetünk a hinduk által imádott istenek, istenszobrok szimbólikus értékeivel, és az imádati szertartás filozófiáival, gyakorlataival. Ebben az albumban a Hindu Szertartások jelentését mutatom be, és a személyes tapasztalataim alapján a yogikus praxisát is feltárom mindazok számára, akik még nem ismerik a metafizikai hátterét, de szeretnének majd részt venni egy ilyen csodás eseményen, hogy mérhetetlen extázisához eljussanak.

A szertartás számunkra értékes eszköz a yogikus vagy akár tantrikus utunkon: fokozza a koncentrációnk erejét, képessé tesz bennünket az intuitív látásra, és a képszerűség minden képétől ( nāma-rūpam) mentes szabadsághoz vezet el, amit szimbolikusan a Legfelsőbb Abszolút ( Parabrahman ) birodalmának nevezünk. Ilyen módon válnak értelmes segédeszközzé a mantrák, mudrák, bandhák, mandalák, mālāk, az oltár, amelynél véghezvisszük a pūjāt.

Igazi szertartásokat nem lehet kitalálni, vagy csinálni. Ezek a szellemileg magasan fejlett emberek ( brahmanák, pūjārik ) spontán tapasztalásaiból nőttek ki, akikben a hívők sok generációjának felhalmozódott karmikus tapasztalása és praxisa testesült meg. Általában ezek egy szimbólum, vagy egy bizonyos szimbolikus cselekvés eredeti, nagyon egyszerű magja körül kristályosodik ki, amely cselekvés egy mélyen átérzett emócióra vagy felismerésre adott spontán válasz volt.

Ha azután az ilyen szertartások abba a helyzetbe kerülnek, hogy ezentúl mindannyiunkban egy bizonyos szellemi képet hívnak elő, akkor hatalmas formáló erőkké lesznek, és azok is maradnak, minthogy az emberben rejlő tudatos és tudatalatti képességekre egyaránt hatnak, miközben ezeket aktiválják.


A Szertatások Teóriája

Az összes emberi interakció a rituálé közepén zajlik. Mindennapi megélhetési formánk a rituálék egyik formája. Vannak társadalmi rituálék, társasági rituálék, családi rituálék, otthoni rituálék, nemzeti rituálék és interperszonális rituálék. Az öltözködés módját, az egymás üdvözletét, a születésnapokon, esküvőkön, temetéseken, ünnepnapokon és minden formális alkalomkor várható társadalmilag elvárt viselkedést mind annak a társadalomnak a tradicionális értékei, szokásai és struktúrái befolyásolják, amelyben élünk. Vagy, amelyet szabad döntésünk alapján választunk.

A vallás minden rendszere három részből áll: -

1. Elmélet, teológia / filozófia / soteriológia (üdvtan) - az élettel és a felszabadulással kapcsolatos minden elmélet.

2. Mítoszok - narratívák, amelyek magyarázzák és közvetítik az elméletet a teremtés, az eredet, a szentek, bölcsek, istenek stb. történetein keresztül.

3. Rituálé, szertartás, istentisztelet, amely spirituális kontextusban a teológia és a soteriológia alkotóeleme bevezetése vagy gyakorlati alkalmazása.

Amikor a spirituális szertartást (innentől ebben a kontextusban vizsgáljuk) megfelelő módon, tudatossággal és komoly szándékkal végzik el, akkor nem csupán a csoport identitásának megerősítésére vagy a meggyőződés megerősítésére irányuló sztereotípiás cselekvés, hanem valójában a személyes tudat átalakulásának pszichés technológiája. Ez a kozmosz ciklikus ritmusában való aktív részvételt jelent.

A hinduizmusban az erősen strukturált és összetett szertartások minden fontos bio-szerves anyagait, melyek felhasználásra kerülnek, egy átalakulás kíséri, amelyen keresztül végig lehet haladni az involúció és az evolúció folyamatán; mint a fogantatás, terhesség, szülés, születés, fejlődés, halál és elválasztás tapasztalatában. Ezek a szertartások tapasztalatai jelölik az összes társadalmi átmenetet (saṁskāras), amelyeken egy élet során megyünk keresztül, illetve a spirituális fejlettségünk mértékeit, mint amilyen például a beavatás, az oktatás megkezdése, a házasság, a gyermekkor, fiatal kor, és öreg kor stb.

A szertartások exoterikus meghatározása csupán formális gyakorlat vagy szokás; sztereotípiás cselekvés, viselkedés. De a mélyebb élménye a védikus és a tantrikus gyakorlatoknak elengedhetetlen része, amelyben a formális és strukturált cselekedetek a psziché integrációjához vezetnek.

Mindezen szertartások célja a tudatosság valódi átalakulásának előidézése, mivel a Sanātana Dharma elengedhetetlen az "élmény" és a cselekvés (ācāram) vallásához, ami immár nem a "hitre" épül, ahol a Vedānta igazsága rejlik, melyben a dogma vagy hitvallás elfogadása kap főszerepet (karma-kānda), hanem azt meghaladva Āgamikus koncepcióba torkollva közvetlen személyes megvalósítás és spirituális átalakulás folyamatává válik.

A mai ontológiai probléma az elidegenedés. Életünk teljesen független a természeti világtól. A Gergely-naptárunk teljesen önkényes, semmi köze sincs a szezonális változásokhoz vagy az idő természetes ciklusaihoz. Kevés embernek van fogalma vagy kapcsolata a forrás, a teremtő és a teremtett között. Például; ételeinket előzetesen csomagolva, szupermarketekben kapjuk, és sok felnőttnek fogalma sincs arról, hogyan készül az élelmiszer! Napi munkánk nagyon specializálódott, és a teljes gyártási folyamatnak csak egy kis részét látjuk. A természetes létciklus változások és átalakulások sorozatából áll. Azáltal, hogy alkalmazkodunk a változás és átalakulás e ciklusaihoz a szertartások gyakorlása révén, magasabb szintű személyes integrációt érhetünk el egymás és a világunk között, amelyben élünk. A szertartás azt is segíti, hogy konstruktívabban és hatékonyabban tudjuk kezelni a hirtelen és traumatikus eseményeket, valamint az életünk természetes változásait. A kozmosz külső ritmikus ciklusai, például sötétedések, napfordulók, holdciklusok, évszakok, a bolygók előrehaladása az állatövön stb. mindegyiknek finom hatása van az elemek (tattva) és a  szervezet állapotára. A kozmoszban ezeket a változásokat szertartások révén fejezik ki és integrálják az élet folyamatába. A szertartásos tevékenység segít megőrizni a természet törvényeinek (ṛta) tudatosságát és helyét a kozmikus sémában, és kiterjeszti, fokozza az emberiség részvételét a világegyetem ritmusában.

A változás az egyetlen állandó az univerzumban - személyes szenvedésünk gyakran azzal kapcsolatos, hogy nem vagyunk képesek megbirkózni a változásokkal vagy beilleszteni az életünkbe. Amikor mégis rászánjuk magunkat, a változás átalakulássá válik.

A hindu szertartásoknak három fő forrása van:

Védák

Purāṇák

Tantrák / Āgamák.

A védikus szertartást manapság ritkán hajtják végre, és csak a megszentelt templomokban találhatóak. A modern hindu szertartások többsége vagy a Purāṇák vagy az Āgamák, vagy mindkettő kombinációján alapul. Valójában e kettő annyira összefonódik a szertartásokban, hogy gyakran nehéz látni a különbséget.

Az Āgamikus / Tantrikus Rendszer egy nagyon kifinomult módszertani rituálé, amelynek célja a személyes integráció javítása és a kozmosszal való harmónia megteremtése.

A továbbiakban a szertartások ezen csodás tapasztalatát, eszközeit és gyakorlatait fejtem ki, melyek a yoga útján járva nélkülözhetetlennek bizonyulnak.

Istentisztelet nélkül a yoga csupán materiális cselekvés. E kötet viszont ennek meghaladására ösztönöz bennünket.

Ezért kívánom, hogy ez a kis kalauz segítségül szolgáljon mindenki számára, és a gyakorlata során végtelen áldásban részesüljetek.

Śaṅkara stumaḥa