Ki a Guru?

Írta: Agnisetu

Copyright © 2021 Minden jog fenntartva! A mű szerzője fenntart magának minden jogot ami mind a mű készítőjét törvényileg megilleti (sokszorosítás, forgalmazás, nyilvános helyen bemutatás stb.)


A Guruval kapcsolatban sokan sok félét mondanak. A Guru "aki, a Guru "ami", a Guru "ilyen és olyan" , "ilyennek és olyannak kell lennie" , így képzelem el, stb. De ez mind téves , félreértésből fakad.

Azt mondja a Śivasūtra 1. fejezet 4. aforizmája, hogy:


Jñānādhiṣṭhānaṁ mātṛkā||4||

"A (korlátozott) tudás (jñāna) alapja (adhiṣṭhānam) a meg nem értett Anya (mātṛkā)" || || 4


A Spandakārikā ezt így foglalta össze:

"Az ideák feltárulása, melyek e ( paśu-ban vagy individuumban ) (jelennek meg), ( jelzik ) a Legmagasabb Halhatatlanság Nektárja ízének eltűnését. Ebből, ( a korlátolt létező ) függővé válik. Ezen ( ideák feltárulása ) a Tanmātra-k --minden dolog finom aspektusa-- körében működik. " ||14||


Tömören ez az oka annak, hogy valahogy "elképzeljük".

mātṛkā jananī-rūpā... Az ismeretlen Anya, melynek Ősi formája a szanszkrit "a"-val indul és a "Kṣa"-val fejeződik be. Ez áthatja a betűk csoportját ( mātṛkācakra ), és minden olyan tárgyat, amelyet a szó alkotó betűinek ismernek. Itt, a Mātṛkā a tudás Anyja, amely a változatos tapasztalásokban a limitált aspektusa ( ātmanaḥ ) számos tulajdonságokban ( illetve gyengeségekben ) nyilvánul meg. Ebben az esetben ilyen a Guru is, ha emberi formának tekintjük.

A Śivasūtra 2. fejezetének 6. aforizmája a következőt mondja:


Gururupāyaḥ||6||

A Guru (guruḥ) a módszer (upāyaḥ)||6||


A Guru szóban három szótag van. 'Ga-ra-ru'. 'Ga+u=Gu; ra+u=ru'. A szanszkrit nyelvi szabályoknak megfelelően eltávolítjuk az -u-t: 'gA' és 'u', 'gu' lesz; 'rA' és 'u': 'ru'. Ha eltávolítjuk az 'u' betűt, akkor az 'Ukara'-t kapjuk. Ukara-gara. Gara azt jelenti méreg. És -u a tudás. A 'Gu' önmagában guna-hoz kötött- Ru az arupa, az alaktalan forma. Összefoglalva: A Guru (guruḥ) (az, aki) kihirdeti (gṛṇāti) (és) tanítja (upadiśati) a lét valódi (tāttvikam) jelentést (artham iti). Ezért (atra) Ő (saḥ) a módszer (upāyaḥ), az áthatolás (vyāpti) megmutatásában (pradarśakatvena).


A Mālinīvijayatantra 2. fejezet 10. aforizmája ezt így fejti ki:

"Ő (saḥ) úgymond (proktaḥ) egy guru (guruḥ), (aki) egyenlő (samaḥ) Velem (mad) (t.i. Śivával) (aki ismer minden tattva-t, azok valódi értelmében, és következésképpen) feltárja (prakāśakaḥ) a mantra-k (mantra... iti) potencialitását vagy férfiasságát (vīrya)"|


A Śrīgurugītā 96. aforizmája ezt így fejezi ki:

Na guroradhikaṁ na guroradhikaṁ

Śivaśāsanataḥ śivaśāsanataḥ || 96 ||

"Nincs magasabb, mint a Guru, Śiva tanításai szerint".


Voltaképpen Śiva a tanítás aspektusában kiterjeszti Śakti-ját ( āgama ), aminek köszönhetően Śiva limitált formáiban belülről ébreszti fel önmagát. Az individuum nem képes a tanításra!

A Guru Śakti. A Guru az, aki eltávolítja a sötétséget, amitől a māyā-ban rekedt individuum ( puruṣa, vagy jīva, anu ) elvakult. Hol van sötétség a fényben? SEHOL, mert a sötétség a fény hiánya. Mit jelent māyā sötétsége? Az önmagunkról való tudás hiányát. Az önmagunkról való tudás vagyis éberség : A FÉNY, másnéven Śiva. Ez a sötétség ellentéte. A sötétségbe Śiva-t Śakti taszítja, ( önmagát önmaga által, játékból, képzeletből ), vagyis Śakti az, aki eljátsza a Guru szerepét, hogy fényt vigyen oda, ahol sötétséget teremtett. Śiva-ban nincs sötétség, nincs tudatlanság, vagyis Śiva állapotában nincs Guru, mert nincs rá szükség. Amikor a puruṣa tudatlan, akkor nincs Śiva állapotában, különben nem lenne az. Vagyis Śakti állapotában van, amikor is Śakti éppen játszik és puruṣa -vá babonázza Śiva-t. Azaz, a Guru nem más, mint Śakti funckiója, amikor elkezdi megunni a Játékot és fokozatosan elkezdi beengedni a fényt, amit ő tart vissza māyā-ként. Tehát a Guru Śakti. Nem ember. Śakti magja, középpontja Śiva, vagyis a Guru esszenciája Śiva, de nem Śiva a Guru.

A Guru tehát Śakti, és azért van szükség a formális Guru-ra - arra, aki ismeri a sanskrit-ot és a Śāstra-kat -, mert a széles úton járók még nem Śiva tökéletesen. Vagyis, amint Śiva-va válunk nincs Guru, mert nincs sötétség. Ennyi az esszenciája.

Az emberi guru nem ért el semmit. Az emberi guru ráébredt, hogy Ő Śiva. Nem elérte Śiva-t. Elérni Śiva-t csupán az individuum gondolata a realizációról. Vagyis, ha így gondolunk a guru-ra, akkor nem a Guru-ról beszélünk, hanem az individuum-ról, vagyis a kérdésünk egyáltalán nem a Guru-ra vonatkozik.


Ahogy a Mantriśirobhairava mondja:

"Aguru (guru) szájában (vaktra) lakozó (gatā) erő (śaktiḥ) nagyobb (gurutarā-bhavet), mint a guru (maga) (guroḥ... iti)"|


Mi is az ami a szájában lakozik?


A Śrīgurugītā 107. aforizmája megadja rá a választ:

Mantra rājam idaṁ devi gururityakśaradvayam

Smṛti vedārtha vākyena guruḥ sākṣāt paraṁ padam || 107 ||

"Óh Istennő, eme két-szótagú szó, azaz "Guru", a Mantra-k Királya. Az szerint, amit a Smṛti-k és a Veda-k állítanak e kifejezés jelentéséről, a Guru a Legmagasabb Állapot személyesen."


Vagyis a Guru tisztelete, a tanításért járó automatikus folyamat.


Eko deva ekadharma ekaniṣṭhā paraṁ tapaḥ

Guroḥ parataraṁ nānyannāsti tattvaṁ guroḥ param || 168 ||

"Követni egy Istent, egy Dharma-t, egy Hitet, a legmagasabb lemondás. Nincs semmi magasabb, mint a Guru, nincs princípium vagy igazság, ami magasabb, mint a Guru."


Ha tanulnk egy tanítótól vagy mestertől ( vagy akár csak egy költőtől, írótól, hogy még alacsonyabb síkon is érvényesítsük ezt ) és megértjük annak súlyát, amit mond és felismerjük, hogy mekkora szerencsénk van, hogy egyáltalán olvashatjuk vagy hallhatjuk a szavait, Tisztelni fogjuk. Ha nem tudjuk, miért kellene tisztelni, akkor nem értjük, hogy ő ki és miért van jelen az életünkben. A Tisztelet vagy annak hiánya az életünk főszereplőjeként működő egó hatáskörével függ össze. Ha az egónk túl kemény, nem fogunk tisztelni igazán senkit, mert az egó nem akar saját magán kívül mást a legfontosabbnak. Ezért a bhakti nem gyakorolható. Ez egy tévhit.

A bhakti, még ha nehezen is, de ébred. Ahogy a szerelem is ébred, spontán.


Mātā dhanyā pitā dhanyo dhanyo vaṁśaḥ kulaṁ tathā

Dhanyā ca vasudhā devi gurubhaktiḥ sudurlabhā || 169 ||

"Áldott a Guru valódi tanítványának édesanyja, áldott az ő édesapja, áldott az ő vonala , valamint az ő családja ( kulam ). És áldott az egész világ az ő jelenléte miatt. Óh Úrnő, a Guru iránti ilyen odaadást ( bhaktiḥ ) nagyon nehéz elérni."


Hogy ezek után, e felismerés során non-duális látásmódból a Guru-t Śiva-nak vagy Śakti-nak hívjuk, az teljesen mindegy, mert mindkettő igaz. De ha ezt tudjuk belül, akkor emelkedünk. Ezért nem kispekulálni kell a dolgokat, hanem elő kell venni a szanszkrit-ot és a Śāstra-kat (Śiva beszédeit), mert a bennük rejlő spiritualitás feltárja az igazságot és a valóság állapotát, azt, aki valójában Vagyunk ( Śiva ). De amíg ezt nem ismerjük fel, addig māyā-ban vagyunk. Ezért Śakti a felébredett mesteren keresztül (aki éli a gyakorlatokat) segít ebben a felismerésben, aki maga Śakti, egy limitált aspektusban, és abban is segít, hogyan szabadulhatunk meg a māyātattva kategóriáitól, valamint, hogy az individuális tudatosság, miként ismerheti fel önmagát újra Abszolút Tudatosságként.


Vidyātapobalenaiva mandabhāgyāśca ye narāḥ

Gurusevāṁ na kurvanti satyaṁ satyaṁ varānane || 172 ||

"Az emberek, kik nem szolgálják a Guru-t valóban szerencsétlenek még akkor is, ha fel vannak ruházva a tudás erejével és lemondással. Ez az igazság, ez az igazság, óh szép-arcú Kedves."


A realizáció pillanatában senki nem megy sehová. Nem külsőleg történik, hanem belsőleg. Egyszerűen ez egy felejtés, "egy pillanat alatt". A kötőerők miatt az individuum azonban a világot önmagán kívül tapasztalja, és amikor a kegy hatására kikapcsol az egó, felcsillan az Én tudása ( pauruṣa-jñāna ). Azonban, amikor visszakapcsol, nem érti az egészet. Ettől a ponttól kezdve az Én tudása elkezdi tüzelni az intellektuális tudást. Ekkor érezzük, hogy megakarjuk érteni az egészet, és egy valódi mesterhez folyamodunk, aki feltárja és megmutatja előttünk az írások titkát.

Zárószóként íme két nagy mester bölcs szavaival búcsúzom, akik nem csak elérték a Guru állapotát, de túl is léptek rajta. A tanításaikon szépen tükröződik:


"Amikor az individuális mesterben az isteni anya, Śakti megnyilatkozik, a szó kinyilatkoztatás formáját önti magára, ama élő beszédét. Azét a megelevenedett szóét, mellyel egy jīvanmukta rendelkezik. Ezért a mester ( e szó kontextusában guru) egy jīvanmukta, akiben Śakti ( az isteni anya ) él, mert ő maga benne lakozik. Az ilyen személy tisztán és érthetően adja át a kinyilatkoztatás Igazságát, melyet nem csupán megjegyzett. Ha ez nem így lenne, ha csupán a szöveget tudná leírni, akkor a tanítvány nem érezne ebből semmit. Ezért a jīvanmukta szava teszi élővé az élettelen tudást és a közvetlen tapasztalást. Így válik Śakti által érthetővé és tisztává a Végső Valóság ( Prakāśa-vimarśa )." - Abhinavaguptapada


"A mester egy szimbólum, ami előtted van. De a Valóság Śiva.

A Valóság (Śiva) utasításain keresztül ezer ragyogó fénnyé, vagy a buddhi barlangjába rejtett Tudatosság (cit) fényévé válik a realizáció végső állapota. A Végső Valóság (prakāśa-vimarśa) meglátása egy megvalósított mestertől függ.

Egy valóban értelmes mester járatos a Śāstrákban és az Āgamákban, Śivában rögzült, Śiva nyelvét beszéli, írását olvassa és írja is, mentes az irigységtől, tiszta, a yoga és a tantra gyakorlója, melynek mestere is egyben. Viselkedése mentes a test-tudatosság azonosítása alól.

Aki a Végső Valóság (prakāśa-vimarśa) különösen ismerő mestere iránt odaadással rendelkezik - akinek birtokában vannak ezen életerők: icchā-śakti, kriya-śakti -, annak guruként kell tovább működnie.

A 'gu' szótag sötétséget jelent, a 'ru' szótag pedig ezen sötétség - szellemi és a māyā kettős természetének - eloszlatóját jelenti.

A sötétség eloszlatójának képessége miatt az ilyen személyt gurunak nevezik.

A guru egyedül a Legfelsőbb Abszolút. A guru az egyedüli legfelsőbb módszer.

A guru az egyedüli legfelsőbb tudás. A guru az egyedüli legfelsőbb menedék.

A guru az egyedüli legfelsőbb határ. A guru az egyedüli legfelsőbb gazdagság. Mert ő a Végső Valóság tanítója. Nagyobb, mint bármely más tanító.

A Guru Śiva-Śakti egísége. A Végső Valóság."

Paramaśiva." - Satguru Sivaya Subramuniyaswami

Iti shivam