Utpaladeva Pratyabhijñā Filozófiája

Nagyon keveset tudunk Utpaladeva-ról, a Kashmíri nagy misztikus Szentjéről, kivéve, hogy valahol Nauhatta-ban (Navyut) élhetett Srinagarban. A Kashmíri Śaivizmusban és kortárs szerzők írásaiban azt találjuk, hogy brahmin volt és házas életet élt a 900-as évek közepéig. Udayakar fia volt.

Utpaladeva éles elméjű és nagy tudású volt már a korai szakaszában (ifjú) is. Ez nyilvánvalóvá válik abból a tényből, hogy a nagy filozófus Siddha Somānanda tanítványaként vett részt. Siddha Somñānanda nagyszerű munkája a Śivadṛṣṭi, mely a Pratyabhijñā Śāstra (Felismerés filozófiája) csúcspontja, s ez inspirálta őt, hogy megírja az Īśvara-Pratyabhijñākārikā-t. A Śivadṛṣṭi-ben azt állítja, hogy fia Vibhramakara kérésére motivált volt a Karika megírására. Így foglalta össze mesterének tanításait, és ezt a munkát "a Somānanda által tanított bölcsesség tükröződésének" nevezik.

Irodalom

A különféle kommentárokat (más néven Sūtra-k) az említett Kārikā-val együtt, a Pratyabhijñā Śāstra irodalomba csoportosították. Így, a Pratyabhijñā olyan fontos álláspontot képvisel, hogy a Kashmíri Śaiva filozófia egész rendszere Kashmíron kívül is elterjedt, melyet Pratyabhijñā Darśana néven is ismernek. A 90-es ével elején a Pratybhijñā iskolában végzett kutatómunkát külföldi országokból érkező tudósok Kashmírban folytatták, ahol segítséget és útmutatást kértek Śivacārya Swāmi Lakshman Joo-tól, a megvalósított gurutól és a Jīvanmukta-tól (élve felszabadult) Ishaberben (Srinagar). Bár az Īśvara-Pratyabhijñā-t nehéz tanulni, mégis tökéletes filozófia. Ez nem csupán a filozófiai tanok egy csoportja, hanem gyakorlati tantra-yoga, mely utasításokat is tartalmaz. Ezt a legmagasabb érettségű aspiránsoknak hirdetik, akik stabil tudatosságot fejlesztettek ki. A különböző utak (Śāmbhavopāya, Śāktopāya és Āṇavopāya) nem eszközként ismeretesek ebben a filozófiában. Csak az öt funkciót kell követni. A doktrína szerint nincs szennyezés.

Mivel nincs szennyeződés, honnan származhat az erózió. Ebből a szempontból ez csak felismerés. Semmi sem történik Śiva-val; mert a Jīva-bhava-t nem veszi magára.

Somānanda elmagyarázta ezt Utpaladeva-nak a következő példával:

"Egy lány és egy fiú, akik soha nem látták egymást, házasságukat rokonaik intézték. Egy napon találkoztak együtt a barátaikkal és a rokonainkkal a vásáron. A lány felszolgált a fiúnak. Természetesen nincs különösebb érzés kettejük között. De amikor tekintetük összeért, mintha mindig is ismerték volna egymást, és a pár esküvője után egyszerre a szerelem érzete mind a fiúban, mind a lányban felébredt. A lány felismeri szeretőjét. Ez a Jīva felismerése Śiva-val."

Ez a Pratyabhijñā filozófia lényege dióhéjban. A hagyomány szerint Utpaladeva életének későbbi időszakában gyakran extázisban élt. Éles hangokat énekelt, intenzív rezgési szinttel, jelentéssel. Ezek valóban felfedik Utpaladeva szívét. Versei kifejezik a Kashmíri Śaivizmus filozófiai doktrínáit, mint a Pratyabhijñā filozófiai rendszerét, odaadó formában. Ezek ugyanolyan helyet foglalnak el ebben a rendszerben, mint a Vedānta Stotra-k a Vedānta filozófiában.

Adi Sankara

Utpaladeva filozófiája olyan mély, mint Adi Sankara-é, bár talán inkább odaadóbb. Ő hisz az önuralomban és a szerelemben. Az extázisban írt költeményeit mesélte és írta le tanítványai számára. Annyira mély volt az isteni elragadtatásban, hogy megszűnt a testtudata, és amikor eljutott Śiva-hoz a földön szétszórva mandulavirágokat talált, és azt kiáltotta; "Ó Śiva, a Bhakta-k díszítettek virágcsokrokkal, én csak visszaemlékezek az imádatra", és azonnal Samādhi-ba mentek. Ismét, isteni extázisba merülve, látta, hogy karjai beakadtak a fák alacsony lógó ágaiba, és úgy érezte, Śiva elkapta. Ő csak ott ült, és hosszú ideig meditált.

Utpaladeva költői műveit tanítványai állították össze - Śrī Rāma és Adityarāja. Később egy nagyszerű tudós, Vishwavasta osztotta fel ezeket 20 Stotrába, amelyek mindegyikéhez címeket adtak. Azt is elmondták, hogy maga Utpaladeva a Sangrahastotra, a Jayastotra és a Bhaktistrota címeket adta. Ezeket később 13., 14. és 15. stotra-kra rendelték.

Ezt a nagyszerű munkát Śivastotravali néven ismerték (Shiva himnuszainak rózsafüzére). A szanszkritra vonatkozó kommentárt Utpaladeva munkájára Abhinavagupta tanítványa, Kṣemarāja írta. Utpaldeva-t, tanítványa Lakshmangupta követte.

Śivastotravali

Ez a gyönyörű irodalmi mű annyira lelkesítő, hogy ha valaki egyszer is elolvassa a Shloka-kat, akkorakár énekli vagy recitálja, felszabadul általa. A dallamos versmérték az öröm könnyeit fogja fel, és elfelejti magát az ember.

Részlet a Śivastotravali-ból:

"Sohasem kértem, hogy irányíts az Útra, mely Hozzád vezet. Sohasem kértelek, hogy vigyél engem ezen az Úton. Te Magadtól tetted ezt. Megmutattad az Utat, s most eltűnsz előlem. Ha Te vittél az ösvényre, és Te tartasz meg rajta, miért viselkedek úgy, mint egy közönséges világi ember? Miért nem fürdök a Te Ragyogásod tengerében? Hogy lehetséges ez?""Ez a Te Hatalmasságod, Óh Uram! Áldott híveid szívében felragyog a legcsodásabb odaadás, még akkor is, ha nem látnak Téged. Elég csak meghallaniuk a Te Dicsőségedet és belépnek a Te Birodalmadba. Ez a Szív Csodája.""A Te Isteni Kegyelmed az, mely Hozzád kapcsolja Szerető híveid. Nem az ő tetteik az. Nem a yoga szakadatlan gyakorlása az. Csak a Te Kegyelmed az, a Te Csodálatos Játékod az. Neked semmit nem kell tenned, hogy Kegyelmed zúduljon bárkire is. Ez csak a Te Akaratodtól függ. Bármikor megteheted, ebben a pillanatban is.""Óh Uram! Semmi sem létezik rajtad kívül, semmi sem létezhet, ami nem Te Vagy. Minden, mi létezik, Egy Veled és Benned honol. Nem kell hát aggódnom, hogy nem látlak és nem érhetlek el mindig. Mert mindig elérlek és mindig Veled vagyok, akárki is Legyél. Te Vagy Minden, így én mindig Benned Vagyok. Ha belül úgy is érzem, távol Vagy tőlem és nem látlak, Te Mindig velem Vagy , s én mindig Benned vagyok."Śivastotravali /4.10,11,12-6/

Az Utpaladeva elérhető munkái a következők:

Pratyabhijñākārikā (vagy Sūtra); Śivastotravali (Kṣemarāja szanszkrit kommentárjával és Swāmi Lakshman Joo hindi kommentárjával); és Īśvara -Siddhi és Ajadapromatri-Siddhi.

Śivahṛdayam © 2025 All rights reserved - Mishragupta muni