Śivagītā I. Fejezet


Shiva Gita Translated to English by Santosh Kumar Ayalasomayajula.
Copyright © 2010, by Santosh Kumar Ayalasomayajula. All Rights Reserved.

Magyar fordítás

Shiva Geetaa transzliteráció és magyar by Agnisetu

Copyright © 2021 by Agniseetu

Śivahṛdayam / A Teljesség Szíve



atha śrīpadmapurāṇe uparibhāge śivagītāsūpaniṣatsu .
brahmavidyāyāṁ yogaśāstre śivarāghavasaṁvāde ..



Előszó a Fordításhoz


Számos szentírás közül, amelyek megtanítják nekünk az üdvösséghez vezető utat, a Śiva Gītā az egyik legfontosabb. Bár nem szerzett olyan népszerűséget, mint a Bhagawad Gītā, mégis jól megmutatja nekünk azt a spiritualitást, amely a független szabadság doktrínájával is foglalkozik. 28 Gītā áll rendelkezésünkre, mint a Śiva Gītā, Uttara Gītā, Rudra Gītā, Brahma Gītā, Guru Gītā, Bhagawad Gītā, Devi Gītā, Ganesha Gītā, Avadhuta Gītā, Ribhu Gītā, stb., hogy csak néhányat említsünk. Ezek közül csak kevés lett lefordítva. Spirituális törekvéseink során meg kell határoznunk azt, hogy számunkra melyik a megfelelő Gītā. Itt kifejezetten meg kell említeni, hogy a Śiva Gītāt és a Bhagawad Gītāt nem lehet összehasonlítani.

A Bhagawad Gītā vagy bármely Gītā, mint minden Gītānak van üzenete. Központi témája és az üzenete teljesen egyedi. A Bhagawad Gītā egy szeszélyes szentírás, ami persze a legjobb, mert mindenfelé szent bölcsességet tanít az Upanisadokból. De ez nem jelenti azt, hogy a Śiva Gītā (vagy bármely más Gītā) alulmúlik mellette. A Śiva Gītā elsősorban az Úr Śiváról szóló prédikációra összpontosít, aki a Védák Parabrahmanja, és ez csak az üdvösség útját tárja fel. Tehát egy normális hindu számára (aki nem tartozik egyetlen szektához sem) maga a bölcsesség forrása. Egy śiva bhakta vagy egy śaivita számára ez a Gītā olyan, mint egy mennyei kincs. Ezért világosan meg kell érteni, hogy a Gītāk összehasonlítása abszurd.

Ismert tény, hogy a Bhagawad Gītā olyan széles körű elismerést ért el, hogy szerte a világban szinte minden nyelven lefordították már. Míg a Śiva Gītāra még nem figyeltek fel az emberek, legalábbis mióta a Puranakat dokumentálják. Mivel az emberek általában ismerik az eposzokat, de ritkán olvassák vagy elemzik a puranákat - ezért is maradhatott ki a Śiva Gītā -, valahogy azt hiszik, hogy Gītākat maga Veda Vyasa dokumentálta.

A Śiva Gītā a Treta Yuga Rāmāyana-korszakához, míg a Bhagawad Gītā a Dwapara yuga Mahābhārata korszakához tartozik. Tehát, a Śiva Gītā időben megelőzi a Bhagawad Gītāt, vagyis ezt állítják a szanszkrit tudósok. Azonban vannak bizonyos példák a Śiva Gītāban, amelyek eltérnek a Valmiki Rāmāyana korszakától, vagy szimplán csak feleleveníti azokat. De egy dolog közös Valmiki Rāmāyanaban, valamint a Śiva Gītāban: ugyanaz a bölcs Agastja az, aki Rāma tanítójává válik. Valmiki Rāmāyanaban Rāmā 'Ādityahṛdayamot hirdet (istenségek csoportját)', a Śiva Gītāban pedig a Virajā Dīksha (másnéven Pāśutpata Vratam) szigorúságot hirdeti. Tehát ezek a különbségek Valmiki Rāmāyana és a Śiva Gītā történetei között, melyek úgy értelmezhetőek, mint "Kalpa Bheda" (amik különböző eonokhoz tartozhatnak). Bármi is lehet a valóság a Śiva Gītā hitelessége mögött, ez akkor is egy olyan szöveg, amelyet érdemes megtanulni, mivel a versek nem saját készítésű versek, ezek a versek valóban léteznek az Upanishadokban, úgy mint a Svetawsataraban, Atharvasiraban, Kaivalyaban, stb., hogy csak néhányat említsünk. Ezért a Śiva Gītā olvasása ugyanolyan egyenlő mértékű, mint az Upanishadok verseinek olvasása. Szóval, a Śiva Gītā határozottan nagy értéket képvisel az emberiség számára. A közös fejezeteken kívül a Śiva Gītā is sok értékes spirituális dolgot állít, beleértve a Śiva-yogát vagy a Śiva tattwát.

A Śiva Gītā követése az ember személyes érdeklődésén és választásán alapszik, de a lelki szövegek olvasása előnyökkel jár és növeli a szeretett Isten iránti elkötelezettséget. Ezért kérem az olvasókat, hogy olvassák el a Śiva Gītā fejezeteit, és vonjon le belőle mindenki minden jót, amit az Úr tanít az Univerzumról, a legnagyobb Guru, Śrī Sada Śiva.

A Śiva Gītā a védikus Śaivizmus szövege, amely a Padma Purana utolsó részéből (Uttara Khanda) érkezik hozzánk (annak dacára, hogy a Padma Puranát vaisnava szentiratnak tekintik). A Śiva Gītāban a guru az Úr Śiva, a tanítvány Rāmā, az elbeszélő pedig Suta.



Cselekmény

A Śiva Gītā a Rāmāyana eposz epizódjával kezdődik, ahol Rāmā elkeseredett Sita elvesztése miatt. Ebben az időben Rāmāt egy bölcs Agastya látogatja meg, és Rāmānak előírja, hogy tartsa be a Pāśupata Vrata nevű különleges fogadalmat. Ennek az ígéretnek a betartásával az Agastya megígéri, hogy Rāmānak valós látása lesz az Úr Śiváról, és megkapja a Pāśupata astrát (fegyvert), amely nélkül Ravana nem győzhető le. Rāmā teljesíti a fogadalmat, és négy hónap útán megkapja Śiva isteni kegyelmét. Śiva bemutatja Rāmānak a Pāśupata astra-t, Rāmā pedig kérdéseket tesz fel az Úr Śivának. Rāmā és az Úr Śiva közötti párbeszéd alkotja a Śiva Gītā nagy részét.




Śiva Gītā

I. Fejezet


Bhakti Nirūpana Yoga


śivabhaktyutkarṣanirūpaṇaṁ nāma prathamo'dhyāyḥ


सूत उवाच ...
अथातः संप्रवक्ष्यामि शुद्धं कैवल्यमुक्तिदम .
अनुग्रहान्महेशस्य भवदुःखस्य भेषजम [1]

sūta uvācha ..
athātḥ saṁpravakṣyāmi śuddhaṁ kaivalyamuktidam .
anugrahānmaheśasya bhavaduHkhasya bheṣajam .. 1..

"Sūta muni szólt!

Drága bölcsek! A Legfelsőbb Úr Kegyelméből átadok egy nagyon tiszta isteni tudást, mely gyógyszerként hat, és Felszabadulást nyújt az Egyedüliségbe."



न कर्मणामनुष्ठानैर्न दानैस्तपसापि वा .
कैवल्यं लभते मर्त्यः किंतु ज्ञआनेन केवलम [2]

na karmaṇāmanuṣṭhānairna dānaistapasāpi vā .
kaivalyaṁ labhate martyḥ kiṁtu jñānena kevalam .. 2..

"Nem lehet elérni a "Felszabadulás Dicsőségét" semmiféle erények végrehajtásával - (ti. karma oldással és vallási szertartásokkal )-, csak az isteni tudás révén érhető el az üdvösség."



रामाय दण्डकारण्ये पार्वतीपतिना पुरा .
या प्रोक्ता शिवगीताख्या गुह्याद्गुह्यतमा हि सा [3]
यस्याः श्रवणमात्रेण नृणां मुक्तिर्ध्रुवं भवेत .
पुरा सनत्कुमाराय स्कन्देनाभिहिता हि सा [4]

rāmāya daṇḍakāraṇye pārvatīpatinā purā .
yā proktā śivagītākhyā guhyādguhyatamā hi sā .. 3..
yasyāH śravaṇamātreṇa nṛṇāṁ muktirdhruvaṁ bhavet .
purā sanatkumārāya skandenābhihitā hi sā .. 4..

"(Régen) az Úr Rāmā ezt a titkok kapta a hegyek királyától Danaka erdejének lábánál, mely Śivagītā néven ismert, és a megváltást jelenti.

Sanatkumārā úgy hallotta Skandatól, hogy az egész emberiség javára válik."



सनत्कुमारः प्रोवाच व्यासाय मुनिसत्तमाः .
मह्यं कृपातिरेकेण प्रददौ बादरायणः [5]

sanatkumārḥ provācha vyāsāya munisattamāH .
mahyaṁ kṛpātirekeṇa pradadau bādarāyaṇḥ .. 5..

"Ezt követően Sanatkumāra továbbadta Vyāsānak, aki oly kegyes volt velem, hogy lejegyeztette velem ezt az ismeretet."



उक्तं च तेन कस्मैचिन्न दातव्यमिदं त्वया .
सूतपुत्रान्यथा देवाः क्षुभ्यन्ति च शपन्ति च [6]

uktaṁ cha tena kasmaichinna dātavyamidaṁ tvayā .
sūtaputrānyathā devāH kṣubhyanti cha śapanti cha .. 6..

"Sūta (e beszéd után) felhívta a tanítványai figyelmét, hogy a később elhangzott tanításokat kívülállóknak ne adják tovább, mert a félistenek a megtévesztés ártásával* sújtanak le."


*Megjegyzés: az ártás okát az alábbi slokák említik, de ezek a mai világban átértékelődtek, mivel a Kāli-yugában nem úgy élünk, mint a védikus korban. Mivel a dharma minden yugában megváltozik, így a szabájok a Kāli-yuga végére eső karmikus törvényszerűségek vonatkoznak.



अथ पृष्टो मया विप्रा भगवान्बादरायणः .
भगवन्देवताः सर्वाः किं क्षुभ्यन्ति शपन्ति च [7]
तासामत्रास्ति का हानिर्यया कुप्यन्ति देवताः .
पाराशर्योऽथ मामाह यत्पृष्टं शृणु वत्स तत [8]

atha pṛṣṭo mayā viprā bhagavānbādarāyaṇḥ .
bhagavandevatāH sarvāH kiṁ kṣubhyanti śapanti cha .. 7..
tāsāmatrāsti kā hāniryayā kupyanti devatāH .
pārāśaryo'tha māmāha yatpṛṣṭaṁ śṛṇu vatsa tat .. 8..

"Ezt hallván (magam is ) kérdeztem: Legfelsőbb bölcs (Vyāsa), mégis az Abszolút istenei milyen kárt okoznának annak, aki hallja? Miért átkoznának az istenek? Amikor feltettem ezeket a kérdéseket, a bölcs isteni szeretetét kiárasztotta rám, és eképpen válaszolt."



नित्याग्निहोत्रिणो विप्राः संति ये गृहमेधिनः .
त एव सर्वफलदाः सुराणां कामधेनवः [9]
भक्ष्यं भोज्यं च पेयं च यद्यदिष्टं सुपर्वणाम .
अग्नौ हुतेन हविषा सत्सर्वं लभ्यते दिवि [10]
नान्यदस्ति सुरेशानामिष्टसिद्धिप्रदं दिवि .
दोग्ध्री धेनुर्यथा नीता दुःखदा गृहमेधिनाम [11]
तथैव ज्ञआनवान्विप्रो देवानां दुःखदो भवेत .
त्रिदशास्तेन विघ्नन्ति प्रविष्टा विषयं नृणाम [12]

nityāgnihotriṇo viprāH saṁti ye gṛhamedhinḥ .
ta eva sarvaphaladāH surāṇāṁ kāmadhenavḥ .. 9..
bhakṣyaṁ bhojyaṁ cha peyaṁ cha yadyadiṣṭaṁ suparvaṇām .
agnau hutena haviṣā satsarvaṁ labhyate divi .. 10..
nānyadasti sureśānāmiṣṭasiddhipradaṁ divi .
dogdhrī dhenuryathā nītā duHkhadā gṛhamedhinām .. 11..
tathaiva jñānavānvipro devānāṁ duHkhado bhavet .
tridaśāstena vighnanti praviṣṭā viṣayaṁ nṛṇām .. 12..

"Ebben a világban az a brahmin, aki házvezető (gṛhastha), aki homamokat és yagyākat végez azzal, hogy ételeket és italokat tűzzel szenteljen az Isteneknek; az ilyen brahminok olyanok, mint Kamadhenu (szarvasmarha istennő) akiben a félistenek lakoznak, mert Yagyākból és Havanokból az istenek tőle kapják az ételüket. Az istenek kellemes szívvel és boldogan fogadják el ezeket a felajánlásokat. (Viszont ezek az Istenek időközönként elárasztják a földet esővel, hogy segítenek a megfelelő termelésben). Tehát, a brahminnak kötelessége rendszeresen elvégezni a homamokat és a yagyākat, hogy boldoggá tegyék az Istenek munkáját (és cserébe élelmet szerezzenek a földön). De ha a Brahminok az Istenekre hagyják ezeket az alapvető kötelességeket, és csupán elmerülnek a yogában, az abszolút Brahman (Legfelsőbb Úr) megismerésében, és örömet lelnek benne, hogy szolgálják őt a tudás és a bhakti útján, akkor ez az Istent boldogtalanná teszi, mivel nem kapják meg az étel áldozatokkal azt, ami kölcsönössen nekik is jár. Emiatt boldogtalanná válhatnak és átkozódhatnak. Ha valaki ellopja a tejet adó tehenet, és más irányba halad, akkor a tulajdonos kényelmetlenül érzi magát, mert vissza akarja kapni, ugyanígy a félistenek is kényelmetlenül érzik magukat, amikor néhány Brahmin letér a szokásos feladatok útjáról és nem gyakorol tovább, csak az üdvösség útja felé sietnek, annak érdekében, hogy csak nekik legyen jó. Az ilyen Brahminok a boldogságukért minden lehetséges módon megpróbálnak zavarokat okozni a bhakták számára, mert a saját üdvösségükben akadályoknak tekintik őket."



ततो न जायते भक्तिः शिवे कस्यापि देहिनः .
तस्मादविदुषां नैव जायते शूलपाणिनः [13]
यथाकथंचिज्जातापि मध्ये विच्छिद्यते नृणाम .
जातं वापि शिवज्ञआनं न विश्वासं भजत्यलम [14]

tato na jāyate bhaktiH śive kasyāpi dehinḥ .
tasmādaviduṣāṁ naiva jāyate śūlapāṇinḥ .. 13..
yathākathaṁchijjātāpi madhye vichChidyate nṛṇām .
jātaṁ vāpi śivajñānaṁ na viśvāsaṁ bhajatyalam .. 14..

"Éppen ezért a Śiva iránti odaadás senkiben sem születik meg, mivel a félistenek odaadása sem maradandó. Sok erőfeszítésen keresztül, ha valakinek sikerül elköteleznie magát a Śiva tudatosság iránt, a félistenek zavara az odaadás miatt feloldódik. De amíg ez nem történik meg, az Úr elrejtőzik az iránta érzett szeretet és odaadás elől."



ऋषय ऊचुः ...
यद्येवं देवता विघ्नमाचरन्ति तनूभृताम .
पौरुषं तत्र कस्यास्ति येन मुक्तिर्भविष्यति [15]

ṛṣaya ūchuH ..
yadyevaṁ devatā vighnamācharanti tanūbhṛtām .
pauruṣaṁ tatra kasyāsti yena muktirbhaviṣyati .. 15..

"(Saunaka eképpen kérdezte a bölcs Sūtát): Ha a menny istenei ily módon akadályozzák az embereket abban, hogy a Tudás útján járjanak, akkor hogyan érik el az emberek az üdvösséget? A lélek számára, hogy lehet semmissé tenni az istenek által okozott akadályokat? A bölcs így válaszolt a kérdésre.."



सत्यं सूतात्मज ब्रूहि तत्रोपायोऽस्ति वा न वा .
सूत उवाच ...
कोटिजन्मार्जितैः पुण्यैः शिवे भक्तिः प्रजायते [16]

satyaṁ sūtātmaja brūhi tatropāyo'sti vā na vā ..
sūta uvācha ..
koṭijanmārjitaiH puṇyaiH śive bhaktiH prajāyate .. 16..

"A tiszta igazság csak akkor válik üdvössé, ha az erényeket felhalmozta a születések elmúlt száma alatt. - Sūta így folytatta: Ennek az odaadásnak köszönhetően sok feladatot lát el az emberiség javára."



इष्टापूर्तादिकर्माणि तेनाचरति मानवः .
शिवार्पणधिया कामान्परित्यज्य यथाविधि [17]
अनुग्रहात्तेन शंभोर्जायते सुदृढो नरः .
ततो भीताः पलायन्ते विघ्नं हित्वा सुरेश्वराः [18]

iṣṭāpūrtādikarmāṇi tenācharati mānavḥ .
śivārpaṇadhiyā kāmānparityajya yathāvidhi .. 17..
anugrahāttena śaṁbhorjāyate sudṛḍho narḥ .
tato bhītāH palāyante vighnaṁ hitvā sureśvarāH .. 18..

"Az ilyen megvalósított minden vágytól elszakad, és Śiva iránti odaadásával isteni erényeket szerez. Ennek a természetnek köszönhetően folytatja a jó cselekedeteket, és elnyeri a Śiva útjából származó kegyelmet. (Amint ez bekövetkezik) a félistenek nem merik félbeszakítani az odaadását, mert félnek a Legfelsőbb Istenén haragjától."



जायते तेन शुश्रूषा चरिते चन्द्रमौलिनः .
शृण्वतो जायते ज्ञआनं ज्ञआनादेव विमुच्यते [19]

jāyate tena śuśrūṣā charite chandramaulinḥ .
śṛṇvato jāyate jñānaṁ jñānādeva vimuchyate .. 19..

"Ezért marad (az ember) az isteni bölcsesség nagylelkű adományozója mellett, és elmerülvén annak imádatában, olyan ismereteket szerez, amelyek a megszabadulást adják neki."



बहुनात्र विमुक्तेन यस्य भक्तिः शिवे दृढा .
महापापोपपापौघकोटिग्रस्तोऽपि मुच्यते [20]

bahunātra vimuktena yasya bhaktiH śive dṛḍhā .
mahāpāpopapāpaughakoṭigrasto'pi muchyate .. 20..

"Az a bhakta, aki rendíthetetlen hitet tart Śivában, csak az a személy szabadulhat meg a Nagy Bűnök és Kis Bűnök visszahatásaitól, még akkor is, ha számuk szerint millió."



अनादरेण शाठ्येन परिहासेन मायया . शिवभक्तिरतश्चेत्स्यादन्त्यजोऽपि विमुच्यते [21]

anādareṇa śāṭhyena parihāsena māyayā .
śivabhaktirataśchetsyādantyajo'pi vimuchyate .. 21..

"Aki féltékeny és hanyag természete miatt tiszteletlen az igazsággal, de Śiva bhaktájának elkötelezi magát és többé nem zökkenti ki az odaadásából, az megtisztul minden bűntől."


Megjegyzés: Elemezzük tovább ezt az állítást. A Hindu szentírásainkban vannak valódi példák, ahol ilyen esetek láthatóak. Kamsa, Rāvana Shishupāla stb. Mind tele voltak az Úr Visnu iránti "Virodhi Bhakti" -val, de a harival szembeni gyűlöletük olyan mértékben megnőtt, hogy Hariról tudatlanul állandóan csak rosszat gondoltak. Végül, mi történt? Mindannyian tudjuk. Az Úr megölte őket. Tehát ugyanúgy, ha Shiva kritizálása, az iránta érzett tiszteletlenség vagy gyűlölet ellenére, valaki beteljesedik azzal a "Virodhi Bhaktival", minden bűntől megszabadulna. Az ötlet itt nem a Virodh Bhakti kifejlesztése, hanem a Shiva Bhakti fontossága. Röviden: - Még, ha akaratlanul is a legkisebb érdeklődés és odaadás alakul ki Shiva iránt, abban a pillanatban megtisztul a bűnöktől).



एवं भक्तिश्च सर्वेषां सर्वदा सर्वतोमुखी .
तस्यां तु विद्यमानायां यस्तु मर्त्यो न मुच्यते [22]

evaṁ bhaktiścha sarveṣāṁ sarvadā sarvatomukhī .
tasyāṁ tu vidyamānāyāṁ yastu martyo na muchyate .. 22..

"Akikben a Śiva bhakti erőssé válik, azok minden vágyát teljesítik. De azok, akik teljes mértékben alá vannak vetve a Śiva bhaktinak (ti. akik teljes önátadást tanúsítanak), felszabadulnak a születés-újjászületés ciklusából, és elérik az Üdvösséget."



संसारबन्धनात्तस्मादन्यः को वास्ति मूढधीः .
नियमाद्यस्तु कुर्वीत भक्तिं वा द्रोहमेव वा [23]
तस्यापि चेत्प्रसन्नोऽसौ फलं यच्छति वाञ्छितम .
ऋद्धं किंचित्समादाय क्षुल्लकं जलमेव वा [24]

saṁsārabandhanāttasmādanyḥ ko vāsti mūḍhadhīH .
niyamādyastu kurvīta bhaktiṁ vā drohameva vā .. 23..
tasyāpi chetprasanno'sau phalaṁ yachChati vāñChitam .
ṛddhaṁ kiṁchitsamādāya kṣullakaṁ jalameva vā .. 24..

"Aki az élet bilincsei közepette teljes odaadással az Úrnak szenteli életét, anélkül, hogy zavarában bármilyen bűnt is elkövetne, annak jutalma lesz a három világ birodalmában."



यो दत्ते नियमेनासौ तस्मै दत्ते जगत{}त्रयम .
तत्राप्यशक्तो नियमान्नमस्कारं प्रदक्षिणाम [25]
यः करोति महेशस्य तस्मै तुष्टो भवेच्छिवः .
प्रदक्षिणास्वशक्तोऽपि यः स्वान्ते चिन्तयेच्छिवम [26]

yo datte niyamenāsau tasmai datte jagat{}trayam .
tatrāpyaśakto niyamānnamaskāraṁ pradakṣiṇām .. 25..
yḥ karoti maheśasya tasmai tuṣṭo bhavechChivḥ .
pradakṣiṇāsvaśakto'pi yḥ svānte chintayechChivam .. 26..

"Aki képtelen imádni a három világ Urát (Śivát)), de körüljárja és felajánlja a Namaskārat (Napüdvözlet) az Úrnak, azzal örömet szerez neki. Még erre az egyszerű dologra is, ha valakinek nincs ideje vagy nem képes rá, egyszerűen gondolhat Úrra ott, ahol van. Erre a jelentéktelennek látszó imádságra is a Legfelsőbb kiárasztja áldását, melyre a bhakták vágynak !! (Ez mutatja az Úr Śiva nagylelkűségét. Hogy mennyire szeret minket, a fenti versből megérthetjük !!)"



गच्छन्समुपविष्टो वा तस्याभीष्टं प्रयच्छति .
चन्दनं बिल्वकाष्ठस्य पुष्पाणि वनजान्यपि [27]
फलानि तादृशान्येव यस्य प्रीतिकराणि वै .
दुष्करं तस्य सेवायां किमस्ति भुवनत्रये [28]

gachChansamupaviṣṭo vā tasyābhīṣṭaṁ prayachChati .
chandanaṁ bilvakāṣṭhasya puṣpāṇi vanajānyapi .. 27..
phalāni tādṛśānyeva yasya prītikarāṇi vai .
duṣkaraṁ tasya sevāyāṁ kimasti bhuvanatraye .. 28..

"A fehér szantál, melyet a bilwa fa (az úgynevezett Sri Gandham) fájából nyernek, az erdő virágaiból és gyümölcséből készítenek, amit, ha mahadevának felajánlanak, rendkívül örül neki, mivel ezek a tárgyak a kedvencei. Az ilyenfajta szolgálat az Úr számára a másodperc töredéke alatt jut el a három világban."



वन्येषु यादृशी प्रीतिर्वर्तते परमेशितुः .
उत्तमेष्वपि नास्त्येव तादृशी ग्रामजेष्वपि [29]
तं त्यक्त्वा तादृशं देवं यः सेवेतान्यदेवताम .
स हि भागीरथीं त्यक्त्वा काङ्क्षते मृगतृष्णिकाम [30]

vanyeṣu yādṛśī prītirvartate parameśituH .
uttameṣvapi nāstyeva tādṛśī grāmajeṣvapi .. 29..
taṁ tyaktvā tādṛśaṁ devaṁ yḥ sevetānyadevatām .
sa hi bhāgīrathīṁ tyaktvā kāṅkṣate mṛgatṛṣṇikām .. 30..

"Ahogy a Legfelsőbb Isten kedveli az erdőben született virágokat és gyümölcsöket (a falvak többi virágaihoz képest), hasonlóan, ha valaki könnyen elhanyagolja az Úr Śivának tetsző dolgokat és más istenségeket imád, akkor az olyan, mintha egy délibáb vízre vágyna a szent Gangesz elhaladása mellett."



किंतु यस्यास्ति दुरितं कोटिजन्मसु संचितम .
तस्य प्रकाशते नायमर्थो मोहान्धचेतसः [31]
न कालनियमो यत्र न देशस्य स्थलस्य च .
यत्रास्य चित्रं रमते तस्य ध्यानेन केवलम [32]

tasya prakāśate nāyamartho mohāndhachetasḥ .. 31..
na kālaniyamo yatra na deśasya sthalasya cha .
yatrāsya chitraṁ ramate tasya dhyānena kevalam .. 32..

"Valójában azok a személyek, akik számos születésük során rengeteg bűnt gyűjtöttek össze, közülük is csak kevés ember fordul az "Isteni Fény"természete felé. Az ilyen személy, bármennyit is vétkezett, ha tiszta szívvel bárhol, bármikor, boldogsággal az Úron meditál, még ebben az életében eléri az Üdvösséget az Úr Śiva lakóhelyén. Ehhez semmi kétség!"



आत्मत्वेन शिवस्यासौ शिवसायुज्यमाप्नुयात .
अतिस्वल्पतरायुः श्रीर्भूतेशांशाधिपोऽपि यः [33]
स तु राजाहमस्मीति वादिनं हन्ति सान्वयम .
कर्तापि सर्वलोकानामक्षयैश्वर्यवानपि [34]
शिवः शिवोऽहमस्मीति वादिनं यं च कञ्चन .
आत्मना सह तादात्म्यभागिनं कुरुते भृशम [35]

ātmatvena śivasyāsau śivasāyujyamāpnuyāt .
atisvalpatarāyuH śrīrbhūteśāṁśādhipo'pi yḥ .. 33..
sa tu rājāhamasmīti vādinaṁ hanti sānvayam .
kartāpi sarvalokānāmakṣayaiśvaryavānapi .. 34..
śivḥ śivo'hamasmīti vādinaṁ yaṁ cha kañchana .
ātmanā saha tādātmyabhāginaṁ kurute bhṛśam .. 35..

"Ha valaki, aki tudja már magáról, hogy ő a Leghatalmasabb inkarnációja, de ezt büszkeséggel fejezi ki, azt gondolván: "Én vagyok az Úr", az ilyen ember életciklusa lecsökken, és nemzetsége végére érne. Ennélfogva, még ha valaki a három világ ura is, de mentes marad az egótól és a büszkeségtől, és egyszerűen a"Śivoham" érzése tölti el, vagy pedig az Úr szolgájának (bhakta) tekinti magát, akkor a Legfelsőbb Úr elégedett lesz vele és arra készteti, hogy egyesüljön Vele."



धर्मार्थकाममोक्षाणां पारं यस्याथ येन वै .
मुनयस्तत्प्रवक्ष्यामि व्रतं पाशुपताभिधम [36]
कृत्वा तु विरजां दीक्षां भूतिरुद्राक्षधारिणः .
जपन्तो वेदसाराख्यं शिवनामसहस्रकम [37]

dharmārthakāmamokṣāṇāṁ pāraṁ yasyātha yena vai .
munayastatpravakṣyāmi vrataṁ pāśupatābhidham .. 36..
kṛtvā tu virajāṁ dīkṣāṁ bhūtirudrākṣadhāriṇḥ .
japanto vedasārākhyaṁ śivanāmasahasrakam .. 37..

"Szerzetesek! Elmesélek nektek egy nagyszerű "Hősies Bevatást", amely az összes "Emberi Élet Négy Céljának Gyümölcsével*" megajándékoz bennetek. Dharma, Ārtha, Kāma, Mokṣa. Ezt a Vrataṁot "Pāśupata Vrataṁnak" hívják (más néven pāśupatābhidham). Ha mindannyian elfogadjátok a "Hősies Beavatást" (Vīraja Dīkṣā) az utasításaimnak megfelelően, a szent hamu (vibhūti) alkalmazásával és a Rudrākṣamālā viselésével, és kántáljátok a Śiva Sahasranāmát, mely egy összefoglalása a négy Védának, akkor ezek által elhagyhatjátok ezt az emberi testet, és elérhetitek Śiva formáját."


*Megjegyzés: az Emberi Élet Négy Céljának Gyümölcse alatt itt nem a Védikus Varṇāśrama-dharmát (mely a társadalmi osztályokat jelöli) érti a szöveg, hanem a Pāśupata Śaivizmus lelki életének négy szakaszát, ami valójában kettő (Pāśu és Pati), de mindezek egyenként további két részre tagolódik, a mély megérté miatt.



संत्यज्य तेन मर्त्यत्वं शैवीं तनुमवाप्स्यथ .
ततः प्रसन्नो भगवाञ्छंकरो लोकशंकरः [38]
भवतां दृश्यतामेत्य कैवल्यं वः प्रदास्यति .
रामाय दण्डकारण्ये यत्प्रादात्कुम्भसंभवः [39]
तत्सर्वं वः प्रवक्ष्यामि शृणुध्वं भक्तियोगिनः [40]

saṁtyajya tena martyatvaṁ śaivīṁ tanumavāpsyatha .
tatḥ prasanno bhagavāñChaṁkaro lokaśaṁkarḥ .. 38..
bhavatāṁ dṛśyatāmetya kaivalyaṁ vḥ pradāsyati .
rāmāya daṇḍakāraṇye yatprādātkumbhasaṁbhavḥ .. 39..
tatsarvaṁ vḥ pravakṣyāmi śṛṇudhvaṁ bhaktiyoginḥ .. 40..

"Az Úr Shankara (Śiva), aki az összes világban mindenki számára Kedvező, mindannyiotok előtt megjelenik, és üdvösséget ad nektek. Réges-régen, a Daṇḍakāraṇa erdőben Śrī Rāmācandrának, aki elvesztette feleségét, az Agastya bölcs megtanította ezt a Śaiva Tanítást". Ugyanezt prédikálom el nektek teljesen. Szóval, figyeljetek rám teljes összpontosítással és odaadással."



iti śrīpadmapurāṇe uparibhāge śivagītāsūpaniṣatsu brahmavidyāyāṁ yogaśāstre śivarāghavasaṁvāde śivabhaktyutkarṣanirūpaṇaṁ nāma prathamo'dhyāyḥ .. 1 ..

"Itt fejeződik be a Śiva Gītā első fejezete a Śrīpadmapurāṇa Uttara Khandájából, mely az odaadás legmagasztosabb yogáját tartalmazza, ami által az Abszolút megismerésének vágyát és az Önátadás vezérfonalának formáját tartalmazza."


Tovább a II. Fejezetre ITT.