Śivasūtra-k - I. Fejezet

Śivasūtra-k

Szanszkrit átiratot és magyar fordítást készítette

by Agnisetu

Copyright © 2021 Minden jog fenntartva! A mű szerzője fenntart magának minden jogot ami mind a mű készítőjét törvényileg megilleti (sokszorosítás, forgalmazás, nyilvános helyen bemutatás stb.) 



                          Bevezető
                             Śivasūtra-k   
                           (Śivasūtrāṇi)



A Trika Śaivizmus (másnéven Kashmiri) legfontosabb szentszövege a Śivasūtra-k (helyesebben Śivasūtrāṇi), mely Vasugupta nevéhez köthető, aki ezzel elindította a Trika rendszert (vagy "Nem-duális Śaivizmust).
A gondolatvonalat (mert akkoriban intuíció és szájhagyomány útján terjedt) két ācārya, Bhatta Kallata (9. század) és Somananda (Vasugupta kortársa) (850-900 AD) két irányban alakította ki, míg Kallata a tanítást vallási rendszerré nyilvánította, Somananda a logikai érvelést támogatva a Śaiva Advaita filozófiájának rendszerén alapulva, amiben először a hit rendszerét tanította, alkotta meg az igazi tudáson alapuló teljes felismerést. Így az Āgama- śāstra után megjelent a másik két śāstra: a Spanda- śāstra, amelyet Kallata alapított, és a Pratyabijṅā -śāstra, melyet Somananda indított. Természetesen a három śāstra együtt, Abhinavagupta után Trika- śāstra néven vált ismerté (a három osztályból álló śāstra).

Ez az úgynevezett hármas (Trika) elv, a Parātriṁśika, mely Śiva-val, Śakti-val és Anu-val foglalkozik; vagy Pati, Pasa és Pasu; vagy Nara, Śakti és Śiva; vagy Para, Apara és Parapara. Trika-nak nevezik azért, mert fő hatalma a három fő kontextusra épül, a Siddha, Namaka és Malini (Tantraloka I, 36). Továbbá, amely magában foglalja mindhárom rendszert: Bheda (dualizmus), Abheda (nem-dualizmus) és Bhedabheda (dualizmus-cum-non-dualizmus). Ezt azért nevezik Trika-nak, mert az Āgamikus megvalósítás hármas módját tanítja: Śāmbhavopāya, Śāktopāya és Āṇavopāya. És ez a hármas, a Krama, Spanda és Pratyabhijṅā iskoláinak lényegi összefűzéséből áll. Az ebben a bekezdésben említett kifejezések, amelyek az Āgama-ból származnak, nem magyarázhatók ebben a rövid cikkben. (Lásd: K. C. Pandey, Abhinavagupta: Történelmi és filozófiai tanulmány, 170 ff. És J. C. Chatterji, Kašmir Shaivism, 1 fn 2).

A különféle kommentárokat az említett Sūtra-val együtt, a Trika-śāstra irodalomba csoportosították. Így, a Trika olyan fontos álláspontot képvisel, hogy a Kasmiri Śaiva filozófia egész rendszere Kasmiron kívül is elterjedt. A 90-es évek elején a Kasmiri iskolákban végzett kutatómunkákat külföldi országokból érkező tudósok folytatták, ahol segítséget és útmutatást kértek Śivacārya Swāmi Lakshman Joo-tól, a megvalósított gurutól és Jīvanmukta-tól ( élve felszabadult ) Ishaberben ( Srinagar ). A Trika-śāstra nem csupán a filozófiai tanok egy csoportja, hanem gyakorlati tantra-yoga, mely utasításokat is tartalmaz. Ezt a legmagasabb érettségű aspiránsoknak hirdetik, akik stabil tudatosságot fejlesztettek ki. A különböző utak ( Śāmbhavopāya, Śāktopāya és Āṇavopāya ) nem eszközként ismeretesek ebben a filozófiában. Csak az öt funkciót kell követni. A doktrína szerint nincs szennyezés.
Mivel nincs szennyeződés, honnan származhat az erózió. Ebből a szempontból ez csak felismerés. Semmi sem történik Śiva-val; mert a Jīva-bhava-t nem veszi magára.
Somānanda elmagyarázta ezt Utpaladeva-nak a következő példával:

"Egy lány és egy fiú, akik soha nem látták egymást, házasságukat rokonaik intézték. Egy napon találkoztak együtt a barátaikkal és a rokonainkkal a vásáron. A lány felszolgált a fiúnak. Természetesen nincs különösebb érzés kettejük között. De amikor tekintetük összeért, mintha mindig is ismerték volna egymást, és a pár esküvője után egyszerre a szerelem érzete mind a fiúban, mind a lányban felébredt. A lány felismeri szeretőjét. Ez a Jīva felismerése Śiva-val."

Ez a Trika filozófia lényege dióhéjban.

A Śivasūtra-khoz összesen négy kommentár létezik:

Vṛtti (ismeretlen szerzőtől)

Vārttika (Bhāskara-tól)

Vimarśinī (Kṣemarāja-tól)

Vārttika (Varadarāja-tól, aki Kṛṣṇadāsa-ként is ismert)

Ezek közül Kṣemarāja Śivasūtravimarśinī kommentárja a leghitelesebb. A sūtra tömör foglalata miatt igen nehéz megérteni (megfelelő sanskrit felkészültség nélkül lehetetlen is), éppen ezért nagyon hosszú kommentár jelenlétében tárul fel a tele titkos jelentésekkel tarkított aforizmák esszenciája.


Kṣemarāja Vimarśinī-je prózai stílusban íródott és minden érintett témakört, ami a Śivasūtra-kban megjelenik, nagy részletességgel kifejti. Messze ez a legszebb és a legteljesebb munka, ami erről a szent Trika szövegről készült.



A Śivasūtra-k felfedezése


Ennek a csodálatos szentszöveg keletkezésének három lehetséges módja ismert:

Bhāskara úgy tartotta, hogy egy Siddha (Tökéletes létező) nyilvánította ki a Śivasūtra-kat Vasugupta-nak álmában, amit egy barlagban találhat meg.


Kṣemarāja szerint pedig, Vasugupta egy sűrű erdő mélyébe találta azt egy kő felületére vésve, miután Śiva álmában közölte vele.
Kallaṭa szerint (Vasugupta tanítványa) viszont Śiva tanította azokat Vasugupta-nak álmában.


Bár három különböző interpretáció lehetséges, mégis három pontban azonosak: 1) A Śivasūtra-kat egy magasabb Valóság nyilatkoztatta ki (Śiva vagy egy Siddha), 2) Nem emberi kéz írta; és 3) Vasugupta fogadta ezt a kinyilatkoztatást.

Az itt bemutatott tanulmányanyag első körben saját használatra készült, mégis úgy éreztem, hogy mások számára is hasznos lehet. Ezért feltárom.




शिवसूत्र

The Śivasūtra's

fejezet - Śāmbhavopāya (Śiva nézőpontját használó út)


चैतन्यमात्मा॥१॥

Caitanyamātmā||1||

A tudat, amely mindentudó és mindenható (caitanyam) (az) Én, vagyis a Valóság (ātmā) igaz természete. 1||


ज्ञानंबन्धः॥२॥

Jñānaṁ bandhaḥ||2||

A (korlátolt vagy limitált) tudás (jñānam) kötelék (bandhaḥ)||2||


योनिवर्गःकलाशरीरम्॥३॥
Yonivargaḥ kalāśarīram||3||

A forrás (yoni) megnyilvánult hatásaival (vargaḥ) (együtt), aminek korlátozott formája (śarīram) az aktivitás (kalā), (szintén kötelék)||3||


ज्ञानाधिष्ठानंमातृका॥४॥
Jñānādhiṣṭhānaṁ mātṛkā||4||

A (korlátozott) tudás (jñāna) alapja (adhiṣṭhānam) a meg nem értett Anya (mātṛkā) || || 4


उद्यमो भैरवः॥५॥
Udyamo bhairavaḥ||5||

Bhairava -- (a) Totális Létező-- (bhairavaḥ) a Transzcendens Tudatosság (udyamaḥ) egy hirtelen felvillanása || || 5


शक्तिचक्रसन्धाने विश्वसंहारः॥६॥

Śakticakrasandhāne viśvasaṁhāraḥ||6||

Az egyesüléssel (sandhāne) a kollektív erők (sakti) csoportja (cakra) (aktívizálódik), és az univerzum (viśva) megszűnik (saṁhāraḥ) || || 6


जाग्रत्स्वप्नसुषुप्तभेदेतुर्याभोगसम्भवः॥७॥
Jāgratsvapnasuṣuptabhede turyābhogasambhavaḥ||7||

(Ennek) során, más (tudatállapotok) tapasztalhatóak (bhede), mint az ébrenlét (jāgrat), álmodás (svapna) és mély alvás (suṣupta), melyben a negyedik állapot (turya) az abszolút (sambhavaḥ) örömének (ābhoga) felbukkanása || || 7


ज्ञानं जाग्रत्॥८॥

Jñānaṁ jāgrat||8||

A (korlátolt) tudás (jñānam) az éber tudatállapot (jāgrat) || || 8


स्वप्नो विकल्पाः॥९॥

Svapno vikalpāḥ||9||

Az álom tudatállapot (svapnaḥ) (a) gondolat és mentális képződés (vikalpāḥ) || || 9


अविवेको मायासौषुप्तम्॥१०॥

Aviveko māyāsauṣuptam||10||

A nem megkülönböztetett éberség hiánya (avivekaḥ), a káprázat (māyā) mélyalvása (sauṣupta) ||10||


त्रितयभोक्ता वीरेशः॥११॥
Tritayabhoktā vīreśaḥ||11||

Az a mester (īśaḥ), aki az (a) érzékek (vīra) (a fent említett "ābhoga" vagy isteni ragyogás) élvezőjeként (bhoktā) (az ébrenlét, az álom és a mélyalvás) hármasában (tritaya) tudatos|| || 11


विस्मयो योगभूमिकाः॥१२॥
Vismayo yogabhūmikāḥ||12||

(minden) szakasza (bhūmikāḥ) a yogának (yoga) káprázatos csoda (vismayaḥ) ||12 ||


इच्छाशक्तिरुमा कुमारी॥१३॥

Icchāśaktirumā kumārī||13||

Az Akarat (icchā) Ereje (śaktiḥ) ( azaz ) "Śiva Ragyogása" (umā) (ami) Kumārī (kumārī) ( formájában jelenik, mely Svātantrya)||13||


दृश्यं शरीरम्॥१४॥

Dṛśyaṁ śarīram||14||

A hiánytalan jelenség (dṛśyam) (a yogi) teste (śarīram) ||14||


हृदये चित्तसङ्घट्टाद्दृश्यस्वापदर्शनम्॥१५॥

Hṛdaye cittasaṅghaṭṭāddṛśyasvāpadarśanam||15||

Az elme (citta), a Tudatosság szívével (hṛdaye) történő egyesülésén (saṅghaṭṭāt), minden jelenségével (dṛśya), az üresség is (svāpa) megjelenik (darśanam) ||15||


शुद्धतत्त्वसन्धानाद्वापशुशक्तिः॥१६॥

Śuddhatattvasandhānādvāpaśuśaktiḥ||16||

De (vā) a Tiszta (śuddha) létkategóriával (tattva) való úniója útján (sandhānāt) (a Yogī-ból már) hiányzik (a megkötő) erő (śaktiḥ) (ami csak) a korlátolt létező (paśu) (ismertető jele)||16||


वितर्क आत्मज्ञानम्॥१७॥

Vitarka ātmajñānam||17||

(A) megkülönböztetéstől mentes éberség (vitarkaḥ) (Śiva vagyok), az az Én (ātma) tudása (jñānam)||17||


लोकानन्दः समाधिसुखम्॥१८॥

Lokānandaḥ samādhisukham||18||

A világ (loka) Gyönyöre (ānandaḥ) (a Megismerés vagy Tapasztalás állapotában) a (Yogi) Samādhi-jának (samādhi) élvezete (sukham)||18||


शक्तिसन्धाने शरीरोत्पत्तिः॥१९॥

Śaktisandhāne śarīrotpattiḥ||19||

Az Erővel (śakti) való egyesülés útján (sandhāne), a testek (śarīra) megnyilvánulása (utpattiḥ) (történik) (a Yogī vágyai szerint)||19||


भूतसन्धानभूतपृथक्त्वविश्वसङ्घट्टाः॥२०॥

Bhūtasandhānabhūtapṛthaktvaviśvasaṅghaṭṭāḥ||20||

A létező entitások (bhūta) csatolása (sandhāna); (vagy) szétválasztása (pṛthaktva) -- (és) mindennek (viśva) egyesítése (saṅghaṭṭāḥ) (a Yogī erőit mutatja) ||20||


शुद्धविद्योदयाच्चक्रेशत्वसिद्धिः॥२१॥

Śuddhavidyodayāccakreśatvasiddhiḥ||21||

Az erők csoportja feletti (cakra) teljes uralom (īśatva) (a Yogi) képessége (siddhiḥ) (ami által) a helyes tudás (śuddhavidyā) feltárul (udayāt)||21||


महाह्रदानुसन्धानान्मन्त्रवीर्यानुभवः॥२२॥

Mahāhradānusandhānānmantravīryānubhavaḥ||22||

A Nagy (mahā) Tóval (hrada) való egyesülésében (anusandhānāt) (a Yogī) eléri a mantra (mantra) érzékszervi uralásának (vīrya) tapasztalatát (anubhavaḥ)||22||


Tovább a II. Fejezetre ⟶