Śivasūtra-k - III. Fejezet


Śivasūtra-k

Szanszkrit átiratot és magyar fordítást készítette

by Agnisetu

Copyright © 2021 Minden jog fenntartva! A mű szerzője fenntart magának minden jogot ami mind a mű készítőjét törvényileg megilleti (sokszorosítás, forgalmazás, nyilvános helyen bemutatás stb.)


शिवसूत्र

The Śivasūtra's

Śivasūtra-k

(Śivasūtrāṇi)

III. Fejezet - Āṇavopāya

(az Au-"korlátolt létező"- nézőpontját használó út)


आत्मा चित्तम्॥१॥

Ātmā cittam||1||

Az individuális Én (ātmā) (természete) a tudat (cittam) maga||1||


ज्ञानं बन्धः॥२॥

Jñānaṁ bandhaḥ||2||

A (limitált, szerzett) tudás (jñānam) kötelék (bandhaḥ)||2||


कलादीनां तत्त्वानामविवेको माया॥३॥

Kalādīnāṁ tattvānāmaviveko māyā||3||

A(z) (alsóbb) princípiumok (tattvānām), mint Kalā (kalā), stb. (ādīnām) nem-megkülönböztetése (avivekaḥ) Māyā (māyā)||3||


शरीरे संहारः कलानाम्॥४॥

Śarīre saṁhāraḥ kalānām| |4||

A megnyilvánult létkategóriák (tattva) részeinek (kalānām) rejtekezését (saṁhāraḥ) a testben -finom fizikai és okozati-- (śarīre) (az élénk kontempláció (bhāvanā) útján lehet megvalósítani)||4||


नाडीसंहारभूतजयभूतकैवल्यभूतपृथक्त्वानि॥५॥

Nāḍīsaṁhārabhūtajayabhūtakaivalyabhūtapṛthaktvāni||5||

(A Yogī a következőket tegye): az (élet-energia) feloldódását (saṁhāra) a finom csatornákba (nāḍī) terelje, hódítsa meg (jaya) a durva elemeket (bhūta), vonja vissza (az elméjét) (kaivalya) a durva elemekről (bhūta) (és) különítse el --pṛthaktva-- (pṛthaktvāni) a durva elemektől (bhūta) (a bhāvanā útján)||5||


मोहावरणात्सिद्धिः॥६॥

Mohāvaraṇātsiddhiḥ||6||

Az anyagtalan erők, (siddhiḥ) a Māyā vagy Tudatlanság (moha) (által okozott) elfedés miatt (āvaraṇāt) (jelennek meg)||6||


मोहजयादनन्ताभोगात्सहजविद्याजयः॥७॥

Mohajayādanantābhogātsahajavidyājayaḥ||7||

A Természetes (sahaja) Tudás (vidyā) hatalmát (jayaḥ), a Māyā vagy Tudatlanság (moha) mindent átható meghódításán (jayāt anantābhogāt) keresztül (a Yogi eléri)||7||


जाग्रद्द्वितीयकरः॥८॥

Jāgraddvitīyakaraḥ||8||

(Az a Yogī) éber és figyelmes (jāgrat) (a Sahajavidyā vagy Természetes Tudás által) a második (dvitīya) (azaz "a világ") jelenlétére, akiben (saját) ragyogása vagy fényeként (karaḥ) (jelenik meg)||8||


नर्तक आत्मा॥९॥

Nartaka ātmā||9||

(Az ilyen Yogī) egy Én (ātmā), az egyetlen táncoló színész (nartakaḥ)||9||


रङ्गोऽन्तरात्मा॥१०॥

Raṅgo'ntarātmā||10||

Az Ő színpada (raṅgaḥ) a saját belső (antar) énje (ātmā) (mely okozati és finom testekből áll)||10||


प्रेक्षकाणीन्द्रियाणि॥११॥

Prekṣakāṇīndriyāṇi||11||

Az érzékszervei (indriyāṇi) (az ő játékának) nézői (prekṣakāṇi)||11||


धीवशात्सत्त्वसिद्धिः॥१२॥

Dhīvaśātsattvasiddhiḥ||12||

(A magas szintű) szellemiség (dhī) által (vaśāt) (a Yogiban) az Én-tudatosság felvillanó, finom és belső vibrációjának (sattva) eredménye (siddhiḥ) (nyilvánul meg)||12||


सिद्धः स्वतन्त्रभावः॥१३॥

Siddhaḥ svatantrabhāvaḥ||13||

(Így) az Abszolút Szabad akarat (svatantra) állapota (bhāvaḥ) beteljesül (siddhaḥ)||13||


यथा तत्र तथान्यत्र॥१४॥

Yathā tatra tathānyatra||14||

Miképp (yathā) ott (tatra) (az adott pillanatban), úgy (tathā) máshol is (anyatra) (helytől és időtől függetlenül), a Yogī képes kinyilvánítani a Szabadságot saját testében||14||


बीजावधानम्॥१५॥

Bījāvadhānam||15||

(A Yogī ezért fordítsa) figyelmet (avadhānam) a Magra (bīja) (a Legmagasabb Śakti-ra vagy a tökéletes Én-tudatosságra, mely az egész megnyilvánulás forrása") ||15||


आसनस्थः सुखं ह्रदे निमज्जति॥१६॥

Āsanasthaḥ sukhaṁ hrade nimajjati||16||

Megszilárdulva (sthaḥ) a Legmagasabb Śakti (a tökéletes Én-tudatosság trónjának) (āsana) erejében, (a felébredett Yogī) könnyedén (sukham) elmerül (nimajjati) (a halhatatlanság) Tavában (hrade)||16||


स्वमात्रानिर्माणमापादयति॥१७॥

Svamātrānirmāṇamāpādayati||17||

(Ez a felszabadult Yogī képes) előhozni bármilyen formát (nirmāṇam āpādayati) a kreatív Tudatosság (" āsana -ja" vagy "trónja") mértéke vagy aspektusa (svamātrā) (szerint) ||17||


विद्याविनाशे जन्मविनाशः॥१८॥

Vidyāvināśe janmavināśaḥ||18||

Amíg a korlátolt vagy szerzett tudás (vidyā) nem tűnik el (avināśe), (egy másik) születés (lehetősége) (janma) eltűnik (e fenséges Yogī számára) (vināśaḥ)||18||


कवर्गादिषु माहेश्वर्याद्याः पशुमातरः॥१९॥

Kavargādiṣu māheśvaryādyāḥ paśumātaraḥ||19||

(Addig) Māheśvarī (māheśvarī) és más istennők (ādyāḥ) (kiknek megvan a hatókörük) a "ka" (ka) csoportban, (varga) stb., (ők válnak) a korlátolt létezők (paśu) anyáivá (mātaraḥ), (uralkodó isteneivé)||19||


त्रिषु चतुर्थं तैलवदासेच्यम्॥२०॥

Triṣu caturthaṁ tailavadāsecyam||20||

A tudatosság negyedik Szemlélő állapotát (caturtham), mint (vat) (szakadatlan folyó) olajat (taila), bele kell önteni (āsecyama) a másik háromba (triṣu), (azaz az ébrenlétbe, az álomba és a mély-alvásba)||20||


मग्नः स्वचित्तेन प्रविशेत्॥२१॥

Magnaḥ svacittena praviśet||21||

(A Yoginak ezután) be kell lépnie (praviśet) (a tudatosság negyedik állapotába) saját (sva) elméjének (cittena) (a negyedikbe való) bemerítésével (magnaḥ) (ami minden gondolattól mentes)||21||


प्राणसमाचारे समदर्शनम्॥२२॥

Prāṇasamācāre samadarśanam||22||

Amikor (a Yogī) élet-erejének (prāṇa) lassú, de szilárd kiterjedése (létrejön) (samācāre), (akkor) az egyenlőség (sama) látása (darśanam) (megnyilvánul) (azaz a Yogī realizálja, a minden mögött nyugvó egységet)||22||


मध्येऽवरप्रसवः॥२३॥

Madhye'varaprasavaḥ||23||

A közbe eső állapotban, (azaz nem az ébrenlét, álom és mély-alvás kezdeti és végső fázisaiban) (madhye) dicstelen (mentális állapotok) (avara) jönnek létre (prasavaḥ)||23||


मात्रास्वप्रत्ययसन्धाने नष्टस्य पुनरुत्थानम्॥२४॥

Mātrāsvapratyayasandhāne naṣṭasya punarutthānam||24||

Amikor a valódi Én-Tudatosság (svapratyaya) és az objektumok közt (mātrā) egyesülés jön léte (sandhāne), (akkor) újra megjelenik (punar utthānam) az előzőleg említett eltűnt (naṣṭasya) tudatosság negyedik állapotának Gyönyöre ||24||


शिवतुल्यो जायते॥२५॥

Śivatulyo jāyate||25||

(Ezt a negyedik állapotot elért Yogi) egyenlővé (tulyaḥ) válik (jāyate) Śiva-val (śiva)||25||


शरीरवृत्तिर्व्रतम्॥२६॥

Śarīravṛttirvratam||26||


(Az ilyen Yogi) fizikai formában (śarīra) maradása (vṛttiḥ) az (ő) szent fogadalma (vratam), (mások megsegítésére)||26||


कथा जपः॥२७॥

Kathā japaḥ||27||

Beszéde (kathā) (egy isteni hang) recitálása (japaḥ)||27||


दानमात्मज्ञानम्॥२८॥

Dānamātmajñānam||28||

Az Én-ről (ātma) való Tudása (jñānam) (az ő) ajándéka (dānam) (mindenki számára)||28||


योऽविपस्थो ज्ञाहेतुश्च॥२९॥

Yo'vipastho jñāhetuśca||29||

(Ez a Yogi) aki (yaḥ) megszilárdult (az erők csoportjában) (avipasthaḥ) (Śakticakra), valójában (ca) a bölcsesség (jñā) módszere (hetuḥ)||29||


स्वशक्तिप्रचयोऽस्य विश्वम्॥३०॥

Svaśaktipracayo'sya viśvam||30||

Az univerzum (viśvam) az ő saját (sva... asya) Erejének (śakti) kiterjedése vagy kibontakoztatása (pracayaḥ)||30||


स्थितिलयौ॥३१॥

Sthitilayau||31||

(Az univerzum) fenntartása (sthiti) (és) felszívódása (layau) (szintén az ő Erejének kibontakoztatása)||31||


तत्प्रवृत्तावप्यनिरासः संवेत्तृभावात्॥३२॥

Tatpravṛttāvapyanirāsaḥ saṁvettṛbhāvāt||32||

Annak ellenére (api), hogy bármikor előfordulhat (pravṛttau) ezeknek (tad) a három folyamata (nevezetesen az univerzum megnyilvánulása, fenntartása és visszavonása), nincs törés (anirāsaḥ) (a nagy Yogī belső) állapota (bhāvāt) miatt, mert Ő a (Legmagasabb) Ismerő (saṁvettṛ)||32||


सुखदुःखयोर्बहिर्मननम्॥३३॥

Sukhaduḥkhayorbahirmananam||33||

(Ez a fenséges Yogī) az örömöt és bánatot (sukhaduḥkhayoḥ) valami külsőnek (bahis) tekinti (mananam)||33||


तद्विमुक्तस्तु केवली॥३४॥

Tadvimuktastu kevalī||34||

(Mivel a nemes Yogī) teljesen szabad (vimuktaḥ) ettől (tad)-az örömtől és bánattól--, ezért (ő) nélkülük van (kevalī) ekkor (tu), (röviden, elérte saját Énjét, aki "csak" egy Ismerő, "csak" egy tiszta Tudatosság Egysége)||34||


मोहप्रतिसंहतस्तु कर्मात्मा॥३५॥

Mohapratisaṁhatastu karmātmā||35||

Azonban (tu) az, aki a téveszmék (moha) összetett tucatjait (pratisaṁhataḥ) ismeri, az korlátolt én-ként (ātmā) folyton cselekvésbe (karma) bonyolódik||35||


भेदतिरस्कारे सर्गान्तरकर्मत्वम्॥३६॥

Bhedatiraskāre sargāntarakarmatvam||36||

Amikor a különbség (bheda) megszűnik (tiraskāre), a képesség (karmatvam) egy másik (antara) alkotás (sarga) végrehajtására (karmatvam) (megjelenik a felébredett Yogī-ban)||36||


करणशक्तिः स्वतोऽनुभवात्॥३७॥

Karaṇaśaktiḥ svato'nubhavāt||37||

(Bárki megvalósíthatja) alkotó (karaṇa) erejét (śaktiḥ) saját (svataḥ) tapasztalásaiból (anubhavāt) merítve||37||


त्रिपदाद्यनुप्राणनम्॥३८॥

Tripadādyanuprāṇanam||38||

A három állapotot --megnyilvánulás, fenntartás és visszavonás-- (tri-pada) a legfőbb által (ādi) (azaz, "a tudatosság negyedik állapota által) élénkíteni kell (anuprāṇanam), ami egy Szemlélője a másik háromnak és csordultig tele van transzcendentális Gyönyörrel")||38||


चित्तस्थितिवच्छरीरकरणबाह्येषु॥३९॥

Cittasthitivaccharīrakaraṇabāhyeṣu||39||

Ahogy (vat) a mentális (citta) állapotok (sthiti) (esetében), a testet (śarīra), az érzékszerveket (karaṇa) és külső tárgyakat --bāhya-- (bāhyeṣu) (élénkíteni vagy feléleszteni kell, a tudatosság negyedik, Gyönyör teli állapotának beoltásával"||39||


अभिलाषाद्बहिर्गतिः संवाह्यस्य॥४०॥

Abhilāṣādbahirgatiḥ saṁvāhyasya||40||

A hiányérzeten alapuló vágy (abhilāṣāt) miatt, a korlátolt lény (saṁvāhyasya) kifelé fordulása következik be (bahirgatiḥ) (aki ily módon a Saṁsāra létforgatag alanya, és egyik létformából a másikba való Vándorlásnak van kitéve)||40||


तदारूढप्रमितेस्तत्क्षयाज्जीवसङ्क्षयः॥४१॥

Tadārūḍhapramitestatkṣayājjīvasaṅkṣayaḥ||41||

(Mindazonáltal, a nagy Yogī) esetében, akinek ébersége (pramiteḥ) stabil állapotban van (ārūḍha) Benne --a Turya-ban-- (tad), e (vágy) (tad) megszűntetésével (kṣayāt) --lásd 40. aforizma--, a korlátolt létező (feltételének) (jīva) teljes megszűnése (saṅkṣayaḥ) (következik be)||41||


भूतकञ्चुकी तदा विमुक्तो भूयः पतिसमः परः॥४२॥

Bhūtakañcukī tadā vimukto bhūyaḥ patisamaḥ paraḥ||42||

Ezután, (mikor a vágy végképp eltűnik) (tadā), (ahogy a Yogī elhagyja a testet) amit burokként (kañcukī) használ, és durva elemekből (bhūta) (áll); teljesen felszabadult (vimuktaḥ), (mivel ő) végérvényesen (bhūyas) egyenlő (samaḥ) az Úrral (Śiva) (pati), (aki) tökéletes és teljes (paraḥ)||42||


नैसर्गिकः प्राणसम्बन्धः॥४३॥

Naisargikaḥ prāṇasambandhaḥ||43||

Az életerő (prāṇa) (a testtel való) kapcsolata vagy összetartozása (sambandhaḥ) természetes (naisargikaḥ)||43||


नासिकान्तर्मध्यसंयमात् किमत्र सव्यापसव्यसौषुम्नेषु॥४४॥

Nāsikāntarmadhyasaṁyamāt kimatra savyāpasavyasauṣumneṣu||44||

A Létfontosságú Életerő (prāṇaśakti) a baloldali finom csatornában --Iḍā-- (apasavya), a jobboldali finom csatornában --Piṅgalā-- (savya) (és) a Suṣumnā-ban --a középső-- (sauṣumneṣu) (testtel való kapcsolata természetes).

A központi intenzív és állandó tudatossággal (saṁyamāt), vagyis a fent említett prāṇaśakti (nāsikā), belső aspektusának (antar) tökéletes én-tudatával (madhya), a Yogi folyamatosan a legfelsőbb tudatosságban marad.

Mi mást (mondhatna bárki is) (kim) ebben a tekintetben (atra)?||44||


भूयः स्यात्प्रतिमीलनम्॥४५॥

Bhūyaḥ syātpratimīlanam||45||

(A felébredett Yogī vonatkozásában), újra és újra (bhūyas) jelen van (syāt) a Legmagasabb Én ébersége, kívül és belül egyaránt (pratimīlanam)||45||