Vīra Śaivizmus

Írta: Agnisetu

Copyright © 2021 Minden jog fenntartva! A mű szerzője fenntart magának minden jogot ami mind a mű készítőjét törvényileg megilleti (sokszorosítás, forgalmazás, nyilvános helyen bemutatás stb.)



A Vīra Śaivizmus vagy Vīra Śaiva a Śakti-Viśiṣṭṣā-advaita filozófia elveire alapul. A Vīra Śaivizmus szerint Isten és a lélek nem szétválasztható. Śiva, a legfelsőbb önmaga és jiva, az egyéni lélek, az Isten hatalmának Śaktinak a megnyilvánulása. Śiva és a jīva kapcsolata nem más, mint: Śiva-Śakti kapcsolat. A jīvának azért kell Śivával eggyé válni, mert Ők valójában egyek. A három szennyeződés miatt azonban különbözőnek tűnnek. Śiva mindig változatlan Örök. Śakti-devi Mūlaprakṛti pedig állandóan létrehozza a fenomenális világot. Formálja, alakítja, kibontakoztatja a fejlődését. A világformálás természetesen nem véletlenszerű, hanem mindig Śiva akaratával megegyező. 

A Vīra Śaivizmus történeti fejlődése Vīra Śaivizmus népszerűvé vált Dél-Indiában, különösen Karnataka és Andhrapradesh régióban. Basavanna bölcs személyisége és figyelemre méltó erőfeszítései nyomán. Basavanna követői megítélése szerint mind a vallási guru, és nagy társadalmi reformer szerepét betöltötte. Korai életkorától kezdve ő egyre elégedetlenebb lett az uralkodó védikus ritualizmus uralkodó Śaiva tanításaival és a kaszt-alapú előítéletekkel. Tehát már nagyon korán (16 évesen) elindult, hogy megvizsgálja a Śaivák tanításait. A következő tizenkét év alatt a Kālamukha szekta gurujánál Töltötte idejét, hogy tanulmányozza a szentírásokat és gyakorolja az odaadást Śiva iránt. Az önmegvalósítás elérése után, ő a forradalmi eszméknek szentelte magát, sok követőt vonzott, ezért gyorsan terjedt. Az Ő erőfeszítése vezetett a Vīra Śaivizmus kialakulásához, ami erős mozgalom lett a Karnataka régióban. 

A fő vonzereje ennek a mozgalomnak az volt, hogy Basavanna egyértelmű hangsúlyt helyezett a következőre: A jīváknak a tudatlanságot le kell győznie, és el kell különülnie a gonosz társadalomtól. Eltérően más vallási guruk tanításaitól Basavanna verziója nem csak az egyén, hanem az egész társadalom szennyeződéséről és illúzióiról beszélt a fenomenális világban. Határozottan fellépett a felborult kasztrendszer, a vallási babona és az üres ritualizmus ellen és azt tanácsolta, hogy a követői is ugyanezt tegyék. A kasztrendszer azért lett létrehozva, hogy szolgálja az emberiség javát és minden lélek megtalálja a dharmáját általa. De a Kāli-yugában ez felborult, és gonosz lelkek születtek a magasabb kasztokba. A felborult kasztrendszerben a tiszta lelkek a társadalom aljára kerültek, és démoni elnyomásban van részük. A brahmana kasztokba démoni lelkek inkarnálódtak és a rituális szertartásokat formaságokká süllyesztették le, amelyekből hiányzik a valódi istentisztelet. A vallás nem megszabadító út immár, hanem babona és üres formaságok egyvelege. A Lényeg kihalt belőle, mert száműzték a lélek önmegvalósításának lehetőségét. A segítő Guruból uralkodó diktátor lett. 

A Vīra Śaivizmus tehát szembehelyezkedett a fennálló vallási és társadalmi igazságtalanságok okozta állapotokkal és megrengette a hinduizmus gyakorlatát. A figyelem így rá irányult az ortodox körökben. Sokan, akik a társadalomban elnyomottak voltak, hozzájárultak a Vīra Śaivizmus elképesztő népszerűségéhez és mint tömeges mozgalom nőtte ki magát. Ugyanakkor az uralkodó osztályok és a felső kasztok körében elégedetlenséget okozott Basavanna mozgalma és diszkriminációt eredményezett. Basavanna követőit társadalmi kritikának és előítéletnek vetették alá, nevetségessé tették, és üldözték. Nevetséges dolog, hogy a társadalmi kritika állapította meg a Vīra Śaivizmus értékét, és hogy a mozgalomban benne rejlő erőt leállította. Ezzel a diktátorokat pártolta és a démoni erőket hagyta abban a pozícióban, hogy az elnyomás folytatódjon és az Önmegvalósítás továbbra is a háttérbe szoruljon. 

Sok Śaiva irányzat próbálta megvalósítani az ideális állapotot azzal, hogy meghaladja a társadalmi kondicionálás és egoizmus által vert gátakat. Megtanulták, hogy ellenálljanak a támadásoknak, és erősebbek legyenek. A hit és a saiva guruk vezetése számos követőt segített abban, hogy túléljék az ellenséges lendületet. Kiemelkedő nevek azok közül, akik hozzájárultak az egyre növekvő népszerűséghez: Allama Prabhu, Akka Mahadevi és Channa Basavanna. 

A Vīra Śaivizmus követőinek gyakorlatát nehéz volt megkülönböztetni a Lingāyata szekta gyakorlatától. Ruházatukon mindenütt viselték a Śiva lingát, mint az áhítat és átadás védjegyét.


 Irodalmi források 

A Vīra Śaivizmus követői nem fogadják el a védikus mainstream-et. Néhányan közülük kívül esnek a hinduizmuson is. A Śaiva āgama vagy a Vīra megvilágosult mestereinek neves szentjeinek beszédei képezik a Vīra Śaivizmus főbb tanításait, de vannak neves irodalmi művek is. 

Ezek a következők: 1. Basavanna főműve 2. Allmma Prabhu's Mantra Gopya 3. Ćennabasavanna's Karana Hasuge 4. Śivagna Prasadi Mahadevayya's Sunya Sampadane 5. Singiraja's Singirajapurana 6. Mallanarya's Veerasaivamrita, Bhavaćintaratna és Satyendra Ćolakate 7. Lakkana Dandesa's Śivatatwa Ćintamani 8. Ćamarasa's Prabhulinga Leele 9. Jakkanarya's Nurondushthala 10. Bhimakavi's Basavapurana 11. Tontada Siddesvara's Shatsthalajnanamrita 12. Virakta Tontadarya's Siddhesvarapurana 13. Nijagunashivayogi's Śivayogapradipika 14. Vivekaćintamani 's Virabhadraraja öt Satakas 15. Sarvajnamurti's Sarvajnapadagalu 

A Vīra Śaivizmus filozófiájának fő fogalmai: Śiva, Śakti és az önálló Lélek. A Vīra Śaivizmus elfogadja az Úr Śivát, mint a Legfelsőbb Urat és megkülönböztethetetlen Valóságot. Śiva, ha személyfeletti transzcendens Nirguna Brahmanként tekintjük, akkor Lingam a szimbóluma. Jīva (az egyéni lélek) is szimbolikus nevet kap ennek megfelelően és Anga lesz. Tehát összefüggés és különbség van a kettő között (bheda-abheda). Śiva a Legfelsőbb Abode (para-sthala), amelyben az összes lény lakik. Śiva hatékony energiája: Śakti az oka az anyagi teremtés tevékenységének. Śiva mozdulatlan, nem tevékeny, nem hoz létre semmit, minden változást Śakti idéz elő. Amikor Śakti befejezi a működését visszatér Śivához. Ez a Pralaya (a Létéjszaka). Śakti egyik szempontja Śivának és benne lakik örökké. A mayavikus fátyollal letakart jīvák azonban tudatlanságuk és illúzórikus kábultságuk miatt nem ismerik fel annak valódi természetét. Śakti által hozza létre a kala (idő) és a bhakti (odaadás) szétválását. Śiva kivetíti a kalát Śakti által és a lelkek az idő és tér foglyaivá válnak. Māyā illúziója befedi tudatukat, és elkülönült lelkekként érzékelik magukat, akiknek nincs közük Istenhez. Önálló lelkeknek gondolják magukat. Ebből az elkülönült tudatállapotból a legkönnyebb kiút a bhakti. A bhakti segít a jīvának, hogy az idő végtelennek tűnő Óceánján át tudjon vergődni, és hogy visszanyerje igazi tudatosságát, a lélek valódi kilétét. Aki igénybe veszi a Śiva bhaktit az megmagyarázhatatlan boldogságot fog elérni. Mert bekövetkezik az aikya (unió, egyéválás) a jīva és Śiva között (linganga-samarasya). A lélek végső célja, hogy eggyé váljon Śiva Úrral. (Az ātmā a Brahmannal.) 


Aikya - jīva és Śiva között 

A lélek igazi uniója Śiva Úrral fokozatosan történik. Ez az úgynevezett satsthala eljárás, amelynek során hat különböző minőségekben újra megjelenik vagy nyilvánvalóvá válik az egyéni lélek. Ez a folyamat egyszerre történik mind a legalacsonyabb (anyagi) és a legmagasabb (finomanyagi) szinteken anélkül, hogy az egyéni lélek szétválna. A legmagasabb síkon történő folyamatot hívják satsthalának, és angasthala a legalacsonyabbnak a neve. Ez magában foglalja a progresszív megnyilvánulás formáit, melyek a következők: bhakti (odaadás), mahesa (önzetlen szolgálat), prasada (felajánlás), prānalinga (az egység tapasztalat), sarana (önátadás).